Félévszázados együttműködés Tokajban
A Rákóczi Pincében tartották az 54. Tokaji Írótábor ünnepélyes megnyitóját 2026. augusztus 10-én délután. Az idei tábor tematikája az „emlékezet és felejtés” mottójára épült, különös tekintettel a többes jubileumra. Az eseményen megjelent Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Richly Gábor, az MMA főtitkára is. L. Simon László, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, író, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője, a Tokaji Írótábor elnöke köszöntőbeszédében először kiemelte az évek óta tartó együttműködést az MMA Miskolci Regionális Műhelyével és a Tokaji Pap Miklós Népfőiskolával, hangsúlyozva, hogy ezt a jövőben is folytatni kívánják. A jubileumi évfordulókra és az aktualitásokra térve áttekintette az 54. Írótábor programját, melyből az alábbiakban idézünk:
„Az idei Tokaji Írótábor címéül az »emlékezet és felejtés« témakörében gondolkodva kezdtük el szervezni a tábort, mert számos fontos évfordulónk van, amelyre fókuszálni akartunk, de aztán végül megváltoztattuk a programját, hiszen időközben volt Magyarországon egy választás, amely komoly politikai fordulatot hozott az ország életében, és ez a magyar irodalmi és kulturális intézményrendszer újragondolását is feltételezi. Olyan kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk emiatt, amely témakörökkel ugyan már az elmúlt években foglalkoztunk, de úgy látszik, hogy most még inkább aktuálissá váltak. Ezért ugyan a Németh László-évforduló, az 1956-as forradalom és szabadságharc kerek évfordulója, a Berzsenyi 250 évforduló benne maradtak a programban, de mindezt kiegészítettük a folyóiratok, a könyvkiadás és a támogatási rendszert körüljáró beszélgetésekkel. Remélem, hogy ezen a néhány beszélgetésen olyan muníciót fogunk tudni a kormányzat számára is nyújtani, amelyet be tudnak építeni a döntéshozói munkájukba.”
Az Írótábor elnöke után Posta György polgármester Jókai Mór A bor című írásával vezette be köszöntőbeszédét, majd Tokaj városa nevében nemcsak az Írótáborral való gyümölcsöző együttműködés több mint öt évtizedére tekintett vissza, hanem a belváros rekonstrukciójának befejezése után az átalakuló városkép szerepét és jelentőségét is hangsúlyozta, melynek a nemrég felavatott Tokaji Írótábor Háza is részét alkotja.
Lutter Imre költő és előadóművész Németh Lászlónak A minőség forradalma című kötetéből olvasott fel hosszabb részletet, jól példázva a kultúrateremtő ember és a közösség modern kori dilemmáját: „Az ember ezermesternek született. Nincs nagyobb méreg a számára alvó képességeinél. A satnya testű ember kedvetlen, de még kedvetlenebb, akinek a képességei petyhüdtek el. Az ember képességeivel gyökeredzik a világban, azzal kapaszkodik, amit meg tud csinálni.” (…)
Az 54. Tokaji Írótábort Jánosi Zoltán, József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője nyitotta meg, kapcsolódva az 54. Írótábor mottójához: „Az emlékezés és a felejtés. Hiszen a történelem is emlékezik, de a történelemben nagy hadmozdulatok vannak, hadvezérekről beszél, nagy arányokat fog be, képtelen magába emelni az egyes emberek kínját-fájdalmát. Erre való az irodalom, a saját szemszög, a saját látószög. Mit érez, mit látott az az ember, aki a történelemben forog, mozog, és próbált a művészettel érvényt szerezni mindezekre. (…) A Himnusz maga ezer év emlékezést foglal bele abba a nyolc versszakba – és természetesen Tokaj városát is… Ha már Kölcseynél tartunk, akkor azt elmondom, hogy a szatmárcsekei fejfák úgy vannak megfaragva, hogy amíg azok elenyésznek, tehát az idő megrágja, elporladnak, szétesnek, körülbelül addig emlékezik vissza annak az ott eltemetett embernek a személyiségére a közösség. Az irodalom ennél jóval távolabbra emlékszik. Az irodalom mindenre képes emlékezni. És ha belenézünk a magyar nyelvű irodalomba, akkor óriási örökséget láthatunk ott.”
Zárásként Makai Gergely, a Hétszőlő Szőlőbirtok birtokigazgatója mutatta be kóstolásra kínált két borukat a 2025. évjáratból.
Az eseményt követően a közönség átvonult a Csutkai–Tenkács-házhoz, Tenkács Tibor festőművész, „Tokaj festője” állandó kiállításának ünnepélyes megnyitójára.
Egy válasz
Mennyi áldozó 54 év alatt, de a költészet napjával kezdték a hatvanas években