Az időben felfedezett daganat jól gyógyítható, vagy krónikus betegséggé szelídíthető.
Az Eurostat 2023-as adatai szerint a finn nők 82 százaléka jár rendszeresen emlőszűrésre, míg a magyar nőknek csak a 30 százaléka. Egy tavalyi reprezentatív kutatás szerint a 35 évesnél idősebb magyar nők 44 százaléka még sosem volt emlőszűrésen. Tóth Mónika tapasztalatai szerint a nőket egyrészt a vizsgálat eredményétől való félelem tartja vissza, másfelől annak illúziója, hogy náluk nem fordulhat elő ez a betegség. Félnek a vizsgálattal járó fájdalomtól is, pedig a szűrés kellemetlen lehet, de nem fájdalmas.
Hogy kinél alakul ki a betegség, és miért emelkedik az esetszám, az sok szempontból még ma is rejtély. Annyi biztos, hogy a kockázati tényezők közé tartozik az első-, illetve másodfokú rokonoknál előforduló emlőrák, örökletes genetikai mutációk, illetve hormontartalmú készítmények tartós szedése, és vannak az életmódból fakadó, környezeti és civilizációs kockázatok is, mint a későbbre tolódó gyermekvállalás, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás.
A hajlamosító génmutációk akkor keltették fel a széles közvélemény figyelmét, amikor az Oscar-díjas színésznő, Angelina Jolie 2013-ban bejelentette, hogy ő is hordozza a BRCA1 gén azon mutációját, ami hajlamosabbá tesz a mell- és petefészekrákra. Mivel orvosai úgy becsülték, hogy a mutáció a színésznőnél élete során 87 százalékos eséllyel okozott volna mellrákot és 50 százalékos eséllyel petefészekrákot, ezért megelőző bilaterális masztektómián (azaz emlőeltávolításon) és mellrekonstrukción esett át.
Magyarországon akkor van mód tb-támogatással elvégeztetni a hajlamosító génmutációk tesztjét, ha a páciens két elsőfokú rokona szenvedett mell- vagy petefészekrákban.
Ha nincs ilyen családi érintettség, akkor csak magánellátásban van lehetőség a tesztre. „Ha van családi előzmény, akkor nemcsak a BRCA1 és BRCA2 gének, hanem számos egyéb genetikai eltérés vizsgálatát is érdemes megcsináltatni. Vannak már 150 gént érintő vizsgálatok is” – hívja fel a figyelmet Tóth Mónika. Ha azonban nem fordult elő a betegség az elsőfokú rokonok között, akkor nem igazán érdemes költeni erre a vizsgálatra.
Minden ősszel vannak kampányok, amelyek az emlőszűrés fontosságára figyelmeztetnek. Tóth Mónika emlékeztet, hogy a Magyar Radiológusok Társaságának emlődiagnosztikai szekciója évek óta szeretné elérni, hogy ne csupán a 45–65, hanem a 40–70 év közötti nők is kapjanak szűrésre hívó levelet, 40 és 50 év között pedig ne kétévente, hanem évente menjenek. A szűrőbuszokat jó kezdeményezésnek tartja, mert vannak olyan részei az országnak, ahonnan sokkal nehezebb eljutni egy-egy vizsgálatra.
Az időben felfedezett daganat jól gyógyítható, vagy krónikus betegséggé szelídíthető. Utóbbi azt jelenti, hogy megfelelő kezeléssel még akkor is élhet akár évtizedeket is egy páciens, ha az emlődaganata például áttétet képzett.
Nyitókép: Angelina Jolie egy falfestményen. Bátor döntést hozott. Fotó: Profimedia
