
„FELTÉTELES IGEN – Meglepő gondolatok Ukrajna EU-tagságáról” címmel közölt 2023. március 17-én rövid, de igen érdekes elemzést a Fidesz-kormány háttérintézete, a Nézőpont vezetője, Mráz Ágoston Sámuel. Az írás bevezetője azonnal értelmezte is a szöveg célját:
a közérthető elemzés azoknak a hirtelen megzavarodott Fidesz-híveknek készült, akiknek negatív meglepetést okozott, hogy a már akkor is bőszen ukrajnázó Fidesz-kormány egyszer csak miért támogatta Ukrajna EU-tagjelöltté válását.
Mráz két fő állítása:
- a magyar érdekek szempontjából jó döntés volt támogatni a szomszédos ország tagjelöltségét.
- Sőt a kormány „akár hangosabban is képviselhetné” az ukránok csatlakozásának támogatását.
Mráz Ágoston levezetésének nyitó érve logikus és nyilvánvaló:
„(…) azért, mert Ukrajna EU-csatlakozása csak akkor lehetséges, ha határait legalább egy tartós tűzszüneti egyezmény tisztázza. Aki csatlakozást mond, valójában fegyvernyugvást és békét akar, nem feltételek nélküli felvételt.”
A fideszes háttérember következő érve a fideszes diplomáciai trollkodás kedvelőihez szól: ha a magyar kormány szorgalmazná a csatlakozást, leleplezhetné azokat a Fidesz szerint képmutató uniós politikusokat, akik a nyilvánosság előtt kék-sárgába öltözve támogatják Ukrajnát, miközben igazából nem is szeretnék felvenni az országot maguk közé.
Mráz harmadik érve az, hogy ha támogatnánk Ukrajna felvételét, az újra összekovácsolhatná a lengyel-magyar tengelyt, hiszen a lengyelek a független Ukrajna ismert támogatói. És – mondja Mráz – eleve az a helyzet, hogy „Magyarország humanitárius segéllyel, a menekültek befogadásával és az ukrán gazdaság támogatásával sokkal többet tesz keleti szomszédjáért, mint amennyit a világsajtóban felépített imázsunk alapján gondolhatnánk”.
A következő, negyedik érv arról szól, hogy a népes Ukrajna felvétele úgy alakítaná át az EU-n belüli erőviszonyokat, hogy minden valós kockázat ellenére Magyarország nagyot nyerhetne rajta. Mármint az Orbán-féle Magyarország. Hogy miért? Ukrajna mint tag várhatóan nem lenne a még erősebb európai integráció támogatója, ezért az ország felvételével „csökkenne az Európai Egyesült Államok koncepció megvalósításának esélye”. Másrészt az is jó lenne Orbánéknak, hogy Ukrajna befogadása reális esélyt adna az Orbán-szövetséges Szerbia felvételére is. Ez újabb potenciális vétópartnert jelenthetne a magyar miniszterelnöknek.
Na de nem lenne-e ellentétes Ukrajna felvétele a magyar nemzeti érdekekkel? – tette fel a kulcskérdést elemzése derekánál Mráz Ágoston. Másképp fogalmazva: jó lenne-e ez a kisebbségben élő ottani magyaroknak? A válasz: „Igen, van rá esély.”
Hogy miért? Mert – a 2023-as Mráz szerint – Magyarországnak az utolsó pillanatig nyomásgyakorló vétójoga van a közösség bővítésekor, így kétoldalú kisebbségvédelmi szerződést csikarhatna ki a magyar kisebbséggel nem túl kedves ukránokkal. Mráz itt még egy megfontolandó érvet hoz fel: a papíron megszerzett kisebbségi magyar jogokat könnyebb lenne garantáltatni egy uniós tag Ukrajnával, mint egy Unión kívülivel.
A végén Mráz bevallotta, hogy az országnak gazdaságilag is érdeke lenne Ukrajna felvétele, ami azért vicces, mert most éppen ennek ellenkezőjére alapozzák a Fidesz teljes választási kampányát. Csakhogy Mráz 2023-ban még be merte vallani, hogy Ukrajna tagsága nemhogy a magyarok munkahelyének elvételét, hanem nagyon is szükséges tartalék munkaerőt jelentene nekünk.
Mráz utolsó gazdasági érve az, hogy az Orbán által akkoriban felvázolt „Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszög”, vagyis a nagy kelet-magyarországi ipari övezet alapja „a környező országok EU-tagsága és a határok átjárhatósága”. Mráz ezt annyira fontosnak tartotta, hogy így is megfogalmazta:
„Ukrajna integrációja elengedhetetlen az új magyar gazdasági csodához. Bár magyar hagyomány az európai birodalom határának védelme, itt az idő, hogy annak egyik centrumát építsük fel.↑
A cikk lelkes zárlata különösen bizarrul hangzik most, hogy Orbán már azzal kampányol, hogy minden ukrán maffiózó:
„Egy szó, mint száz: Okozzunk meglepetést a nyugati képmutatóknak, az ellenünk hergelt barátainknak és támogassuk Ukrajna feltételekhez kötött EU-csatlakozását, mert az elhozná a minden szempontból előnyösebb békét, segíthetné a kelet-magyarországi gazdaságot és a kárpátaljai magyar kisebbség valós védelmét is!”
(Örök hálánk olvasónknak, Norbertnek, aki levélben emlékeztetett minket arra, hogy Mráz két éve még miket mert leírni Ukrajnáról.)

6 Responses
Ócska bolsi sz@rkavarás, ékverési kísérlet.
Igen. Orbán már 2015-ben megmondta ( a háború elötti) erős Ukrajna nemzeti érdekünk.
Távoltartja az Orosz Birodalmat.
De az olvasással még boldogulsz kiszes putyincsicska?
„Orbán Viktor a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is.”
DÁTUM?
Meg is etesselek,be is pelenkázzalak?
Orbán, 2015:
„A rendezvény egyik legkülönösebb fejezete az amerikai-magyar viszonyról szólt. Orbán itt is elmondta az alaptézisét arról, hogy nekünk elsősorban Németországra, Oroszországra és Törökországra kell figyelnünk, és nem Amerikára. Mert míg a három erőközpont folyamatosan befolyásolja a térséget, az Egyesült Államok érdeklődése gyorsan változik.
Annyira, hogy szerinte
„stratégiát építeni az Egyesült Államok közép-európai politikájára szigorúan tilos, mert azt kirántják alólad.”
Példát is hozott erre. Visszaemlékezett arra, hogy térségünk 2000-től 2005-ig, 2006-ig fontos volt az amerikaiknak. Óriási nyomást gyakoroltak a kormányokra, hogy fogadják be a csillagháborús tervekhez szükséges katonai eszközöket. Az akkori magyar miniszterelnök, történetesen Gyurcsány Ferenc ellenállt, Orbán viszont támogatta az ötlete („milyen vicces az élet”, jegyezte meg erre). Hozzánk hasonlóan a szlovákok is elutasították az amerikai kérést, de a lengyelek és csehek beleálltak, és vállalva a népszerűtlenséget, átverték a telepítés tervét saját parlamentjükön. Aztán változott az amerikai külügyi adminisztráció, és ejtették a tervet, a lengyelek és a csehek pedig ott álltak megfürödve.
És ugyanez megtörtént a Nabucco-gázvezetékkel, Gyurcsány-Orbán leosztásban is. Orbán felidézte, hogy
„nyomták a Nabuccót az amerikaiak mint a fene, én is ezt képviseltem, támadtam a Gyurcsányt ezerrel, hogy micsoda baromság már, hogy az orosz déli áramlatot támogatják a Nabucco helyett. Aztán az amerikaiak egyszer csak bejelentették, hogy nem adnak bele pénzt.”
Szerinte két ok miatt vált feszültté az amerikai-magyar viszony. Az egyik, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját „egy radikális baloldali, európai szóhasználattal szélső liberális” értékrend határozza meg, ez támogatja a homoszexuálisok házasságát és a nemzeti érzésben potenciális veszélyforrást lát. Ennek Orbán szerint ők ellenállnak, amikor pedig az Isten, Haza, Család hármasság megjelent az új magyar alkotmányban az amerikaiak ránk vetették magukat, mert onnan nézve ez nyílt provokációnak számított. „Fene kereste ezt a bajt, úgy hiányzott még ez is, mint üveges tótnak a hanyattesés, mert ekkor már konfliktusunk volt a bankokkal és az EU-val is” – mondta Orbán.
A filozófiainak mondott vita mellett Orbán szerint a másik feszültségforrás az ukrán-orosz válság idején jött elő.
„Azt tanultam meg az oroszokról az elmúlt hatvan évben, hogy a kívülről érkező nyomás náluk a vezetést stabilizálja és nem destabilizálja. A nyugati logika szerint ha sikerül egy országot gazdaságilag nehéz helyzetbe hozni, a GDP-csökkenés és a költségvetési problémák miatt hozott gazdasági szükségintézkedések elégedetlenséget hoznak magukkal a középosztályban, a középosztály pedig váltást kényszerít ki. Nyugaton ez sokszor így van, de az oroszoknál nem működik. A vezetés militarizálással válaszol a külső nyomásra, a fenyegetettség érzésével stabilizálja magát, ha kell, szabadságot korlátoz, politikai lehetőséget szűkít be. Tehát a nyugati lépések éppen stabilizálják és nem destabilizálják Putyint” – fejtette ki Orbán. Erről a miniszterelnök és nyugati diplomaták sokat győzködik egymást, „aztán mindenki megkávézik és hazamegy.”
Nem kevés baromságot összehordott már a csúti Xányt…Mindent is,meg annak az ellenkezöjét is…