„Egy héttel ezelőtt Nyíregyházán tartottunk gazdaságfejlesztési konferenciát – kezdte megnyitó gondolatait Csákó Attila, a boon.hu és az Észak-Magyarország főszerkesztője a Népkerti Vigadóban rendezett eseményen csütörtök délelőtt. „Tudják mi a közös abban a fórumban és a mai konferenciában? – tette fel a kérdést. – Hogy sikeres! Mire alapozom ezt? Az előadók személyére, felkészültségére és a tematikára. Utóbbi a területfejlesztés, a beruházások és az innováció.”
Fotó. Egy nagyon komoly magyar vállalkozó
Egy régió fejlődése és élhetősége az alapja, hogy a benne élőknek jó legyen a komfortérzete, hogy például a fiatalok nem menjenek el, vagy ha el is mennek, akkor térjenek haza. Mert van hova visszatérni, hiszen élhető a környezet, van munkahely. Ennek egyik pillére, hogy a kormányzat, a vármegyei közgyűlés és a települések vezetői mindent megtegyenek e cél teljesüléséért. Másfelől itt jönnek képbe önök, vállalkozók, akiknek szintén rendkívül fontos szerepük van, mert munkahelyet teremtenek, fizetést adnak, ezáltal kenyeret juttatnak a családok, a munkavállalók, a dolgozó fiatalok asztalára
– fejtette ki.
Így folytatta: „Egy adott ország, így Magyarország élhetősége részben az önök produktumán múlik: a tervek megvalósításához ugyanis pénz kell, abból lehet otthonteremtést, utakat, egészségügyet, katonaságot, oktatást fejleszteni, hogy csak néhány példát említsek. Örülök neki, hogy egy ilyen színvonalas rendezvénnyel a Boon.hu és az Észak-Magyarország hozzá tud járulni ahhoz, hogy első kézből szerezzenek kormányzati információt, illetve egy asztalnál cseréljenek gondolatokat önök, vállalkozók!”
A régiókba irányítják a beruházásokat
„Bármilyen nehéz is az európai gazdaság helyzete, és teljesen függetleníteni nem lehet tőle a magyar helyzetet, mégis 0,6 százalékkal növekedett tavaly a magyar gazdaság – jelentette ki a konferencia fő előadója, dr. Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes –
A kormány meghirdette a semlegességre épülő gazdaságpolitikát. Mindkét földrajzi irányba jó kapcsolatokat igyekszünk kialakítani, hiszen az ember és a gazdaság is két lábon tud stabilan állni.
A legnagyobb fejlődést Budapest és Pest megye érte el, de valamennyi vármegye – így Borsod-Abaúj-Zemplén – potenciálja nőtt, de „a főváros más ligában focizik”. Éppen ezért a fókuszt a vidékre kell helyezni, hogy a felzárkózás ütemes legyen.
A miniszterhelyettes elmondta, hogy Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország az utóbbi időben nem tudott olyan mértékben részese lenni a beruházásoknak, mint kellett volna. „A jövő feladata, hogy ezekbe a régiókba irányítsuk a beruházásokat.”
A foglalkoztatás országosan magas, a tartalék mintegy 300 ezer fő, az ő foglakoztatásuk nagy kihívás. Az észak-magyarországi foglalkoztatási ráta az alacsonyabbak közé tartozik. Az idősebb korosztály és a nők foglalkoztatása elmarad az uniós átlagtól. A munkanélküliségi ráta 6,7 százalék, a legkiemelkedőbb az országos adatok között. Komoly erőfeszítésekre van szükség ennek megváltoztatásához
– emelte ki dr. Latorcai Csaba. Hátrány, hogy a korai iskolaelhagyók arányát nem sikerült csökkenteni. Borsod-Abaúj-Zemplén ebben rossz pozícióban van. A középfokú végzettségűek aránya jó, de a felsőfokú képzettségűeké nem. A régió motorja a Miskolci Egyetem. Ez biztató.
Gazdaságfejlesztési konferenciát szervezett az Észak-Magyarország és a Boon.hu 2025. 05.15.
Fotók: Vajda János
Sokszínű régió Észak-Magyarország
A miniszterhelyettes szerint az Észak-Magyarország régióra a sokszínűség jellemző. A GDP az országos átlag alatti, de a felzárkózás folyamatos. Vonzó a befektetési környezet, ami potenciált rejt. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország második legnagyobb megyéje változatos természeti adottságokkal és komoly ipari hagyományokkal. A bedőlés miatt szinte teljesen újra kellett építeni a gazdaságot. Heves gazdaságában a járműipar a meghatározó. Nagy turisztikai potenciál: Eger, a hegyvidék és a Tisza-tó. Eger a vidék második legjelentősebb turisztikai tényezője. A gazdaság súlypontja Budapest felé lejt. Nógrád a legkevésbé fejlett vármegye a régióban: 0,8 százalékot ad az országos ipari termeléshez.
Fókuszban a vidéki Magyarország fejlesztése
Magyarország 2030-ra váljon Európa öt legélhetőbb országának egyikévé, dr. Latorcai Csaba elmondása szerint ez a kormány egyik fő fejlesztési célja. Ennek keretében segítik a fiatalokat és a családokat.
A vidéki Magyarországnak célzott fejlesztési irányokkal akar segíteni a kormány. Tizenegy ilyen van. Borsod-Abaúj-Zemplén számára a vegyipari tengely fontos elem. Ezt kívánja erősíteni a kormány is.
A két nagy autógyár – a kassai Volvo és a debreceni BMW – hatalmas lehetőséget ad Miskolcnak.
A térség felzárkóztatása érdekében folytatódik a közlekedési infrastruktúra megújítása: út és vasút korszerűsítés. Ki kell nyitni a vármegye eltárt területeit. A vidék közösségi közlekedési infrastruktúráját is javítani kell.
Kistérségek számára is indít a kormány fejlesztési programot. Ilyen a már működő Tokaj-hegyaljai program, aminek már látszanak az eredményei. Elhangzott, hogy a szakképzés erősítése fontos, erősíteni kell a gyengébb kistérségeket.
Együttgondolkodás kell
„A terület alapú stratégiai fejlesztés még nem honosodott meg, fontos, hogy ez a gondolkodás gyökeret verjen. A helyi tényezőknek együtt kell meghatározni a fejlesztési igényeket – hangsúlyozta a a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese.
Például nem biztos, hogy tíz település közül mindegyiknek vennie kell fűnyíró traktort, mert azok így kihasználatlanok lesznek. Közösen kell vásárolni és megosztani a kapacitást. Ugyanezzel a gondolkodással a rendelkezésre álló forrásokat jobban ki lehet használni
A versenyképes járások program elindult. Legalább három település együttműködése szükséges hozzá. Fontos az együtt gondolkodás egymással és a gazdasági szereplőkkel. Szó lehet a szolidaritási hozzájárulás visszafordításáról. Így lényegében helyben maradhat a pénz. Ősszel már konkrét fejlesztések kezdődhetnek el az addig megkötendő támogatási szerződések alapján. Összesen idén 62 milliárd forint költhető el, az igény azonban ennek kétszerese.
Bihall Tamás, a BOKIK elnöke is beszédet mondott a gazdaságfejlesztési konferencián:
