A 2023-as országos kompetenciamérések eredményei ismét rámutattak a jelentős területi és társadalmi egyenlőtlenségekre a magyarországi oktatásban. Az eredmények drámai romlást mutattak az előző évihez képest, különösen az észak-magyarországi régiókban élő diákok körében.
A legsúlyosabb helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében volt tapasztalható. A 6. osztályos tanulók itt érték el a leggyengébb szövegértési eredményeket,
BAZ megyében csupán 1350 pontot szereztek, ami messze elmarad az 1432 pontos országos átlagtól.
A fővárosban viszont 1487 pontot értek el a 6. osztályosok. Hasonló szakadék látható a 8. és 10. évfolyamon is az észak-magyarországi és budapesti eredmények között.
Ez a hatalmas szakadék több tényezőre is visszavezethető. Az észak-magyarországi térségekben jellemzőek az alacsony jövedelmű, szegény háztartások, ahol a diákoknak kevésbé volt lehetőségük digitális eszközökhöz férni a covid-járvány alatt. Az iskolák digitális felszereltsége is alacsonyabb szintű ezekben a régiókban. Ezzel szemben a fővárosban és a nyugati országrészben jóval magasabb a digitális penetráció és eszközellátottság mind az iskolákban, mind a családi háztartásokban.
A fenti táblázat 18 eredményéből 12-szer a legrosszabb és 6-szor a második legrosszabb helyen szerepeltek a borsodi diákok.
A kompetenciamérés digitális átállása, amikor online, számítógépes felületen kellett a diákoknak tesztet írniuk, különösen hátrányos helyzetbe hozhatta azokat, akiknek kevés tapasztalatuk volt digitális eszközökkel. Ez is hozzájárulhatott ahhoz az általános romláshoz, ami a 2023-as eredményekben tapasztalható volt az egy évvel korábbiakhoz képest. A 6. osztályosok 43, a 8. osztályosok 22, a 10. évfolyamosok pedig 17 ponttal szereztek kevesebbet szövegértésből 2023-ban.
Az Oktatási Hivatal arra is rámutatott, hogy a digitális és online oktatásra való átállás utóhatásai még mindig érezhetőek lehetnek a diákok teljesítményében.
A területi egyenlőtlenségek mellett a nemi különbségek is jól láthatóak voltak a méréseken. A lányok minden évfolyamon sokkal jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk, a szakadék a 8. évfolyamon volt a legnagyobb, ahol 62 ponttal előzték meg a lányok a fiúkat.
Mindez rámutat arra, hogy a magyar közoktatásban továbbra is komoly kihívást jelentenek a régiók és társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek, amelyekre hatékony válaszokat kell adni a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása érdekében.
Forrás: Eduline. Fotó: Pexels
4 Responses
Nem süllyedünk nem hát Vitya. Elöl „uborkánk” hátul „püspökfalatunk” már csak az a kérdés ki csap rá le hamarabb. 😀
Nyugi van! Minek iskola? A Magyar Bálint alatt felserdült szülők, mindent (is) tudnak.
Az orosz tanárból átlényegült libernyák tanárnéni 99%-os hatásfokkal dolgozik
A Magyar Péterre leadott szavazatok önmagukért beszélnek.
Menjél már fel az oldalukra !
Először talán érdemes lenne utánanézned, hogy hány embernek van érettségije mondjuk Gadnán, ahol mindenki a Fideszre szavazott. És csak ezután hülyézd le a Tisza szavazóit, fideszcsicska!
Jaja! A választásokon részt vevő 89 szavazópolgárból mind a 89 a Fideszre szavazott az ország egyik tudományos centrumában, a BAZ-megyei Gadnán, ahol Magyarország egyik legjobb felsőoktatási intézménye, a méltán híres Gadnai Egyetem működik, amely már több Nobel-díjast is adott az országnak. Ugyanakkor a setét Csongrád még setétebb szegletében, Szegeden a szavazók 38,32 százaléka a Tisza Pártra szavazott, és csak 30,01 százaléka szavazott a Fideszre. Ez valóban magáért beszél!