Peczérvölgyi Samu cikke
Hol van már október 23? Hol van már a szabadságáért vérrel áldozó ifjonti hév? Hol vannak a hősök, az egyetemisták, a gyári dolgozók, a kommunista igát lerázni akaró ifjabb nemzedék? Még nincs fél éve, hogy gyönyörű szabadságharcunk, mely a világ csodálatát is kivívta elbukott. Még dolgozik a kádári bosszú! Fiatalságunk még most is hullajtja vérét a bitófák alatt a forradalomért.
De társadalmunkat mára már általános amnézia sújtja. Ki emlékszik már ezekre a dicső napokra, ki emlékszik már az egyetemisták forradalmára, a gyáristák forradalmára? Mintha meg sem történt volna.
De ne hibáztassuk a fiatalságot! Ők élni akarnak, és ne hibáztassuk az idősebb generációt, hisz ők annyi mindent elvesztettek a Rákosi diktatúrában, – amit végül is magunk mögött hagytunk – hogy többet már nem szeretnének. És ha ami most jön, csak egy kicsit lesz jobb, mint ami volt… talán már ez is megérte. Rákosi elvtárs az mondta:, „aki nincs velünk, az ellenünk van!”, Az új hatalom vezére, Kádár elvtárs pedig az mondja: „aki nincs ellenünk, az velünk van!” Azért talán ez nagy különbség. Alkalmas arra, hogy egy társadalommal elfelejttessék „bűneit”.
Mi sem példázza ezt jobban, mint, hogy Magyarország települései, köztük Miskolc is lázasan készül 1957. május 1-ének megünneplésére. Még nem telt el félév a dicső október óta, de hát látszólag ez senkit nem érdekel már. A miskolci ifjúság is izgatottan készült a nagy munkásünnepre. Tegnap az esti órákban nagyszabású fáklyás felvonulást rendeztek a miskolci fiatalok. Üzemekből, gyárakból, építkezésekről és tanulóintézetekből, az egyetemről és más középiskolákból mintegy négyezer fiatal vett részt a lelkes felvonuláson. A fiatalok régi mozgalmi dalokat, indulókat énekelve haladtak és közben jelszavakat kiabáltak. A menet élén az egyetemváros KISZ fiataljai a pártot és a KISZ-t éltették, majd „Vesszenek az ellenforradalmárok”, „Megvédjük a békét”, „Pusztuljon a nép ellensége, Mindszenty”, „Éljenek a karhatalmisták” és több más jelszavakat hangoztattak. A lelkesen vonuló fiatalokat a többezer főnyi tömeg, – akik a villanyrendőrtől a megyei pártbizottság épületéig gyűltek egybe és kísérték őket, – nagy tapssal köszöntötte. Az MSZMP megyei intézőbizottságának székháza előtt még nagyobb tömeg fogadta a fáklyás menetet. Amikor mind egybegyűltek, Déri Ernő elvtárs, a városi intézőbizottság titkára köszöntötte néhány szóval a fiatalokat, majd ígéretet tett, hogy a párt segíteni fogja munkájában a Kommunista Ifjúmunkás Szövetséget.
Ezután a város fiatalsága a népkertbe vonult, ahol hosszú időn keresztül a tábortűz pompázó fényében és a magasba repülő szikrákban gyönyörködtek. Közben a fiúk és lányok dalokat énekeltek, majd köröket alkotva, a késő esti órákig játékokba kezdtek. Miskolc ifjúsága a KISZ-fiatalokkal az élen, így köszöntötte előestjén a tizenharmadik szabad május elsejét.
Azért titokban talán arra is lehetne gondolni, hogy az ország börtöneiben felállított bitófákból is nagy tüzet lehetne rakni. Ebben a helyzetben talán ez lenne az igazi örömtűz!
1957
Miskolc, május 1.