.Akiket felvesznek az osztályra, azok vagy nullkilométeresek, vagy máshova nem kellenek, vagy alkalmatlan barátnők

Miskolc regionális kardiocentrum, de már annyi kardiológus elment innen, hogy 6 hónap a várólista elektív koronarográfiára

Megdöbbenve tapasztaltam a lepusztultságot, a kiégettséget és azt, hogy mennyi jól képzett kolléga – orvos, ápoló, adminisztrátor – hagyta ott az osztályt, mert nem hagyták őket dolgozni.

2021-ben egy műszakvezető 10 ezer forintos óradíjat kapott, 2024-ben már csak 4000 forint járt. 2021-ben napi 70-es forgalommal működött az osztály, 2024-ben 100-as, 2025-ben 120-as, 2026-ban 160-as napi betegforgalmunk van.

Az SBO-n, ahol műszakvezető főorvosként dolgozom, régóta több szakápoló mondott fel, és a pótlásukat nem engedélyezik, mert az előző főnővér a barátnője volt, akit a két éve kinevezett osztályvezető főorvos eltávolított. Ezért a jelenlegi főnővér állandó vegzálásban van, és azt várják, hogy miatta összeomlik a rendszer. Sem pótlékok, sem támogatás, sem új felvétel.

Akiket felvesznek az osztályra, azok vagy nullkilométeresek, vagy máshova nem kellenek, vagy alkalmatlan barátnők. A műszakokat a minimumfeltételeknek megfelelő szakápolók felével oldjuk meg. De az orvosi részt sem támogatják. Nullkilométeres rezidensekkel dolgozunk, az éjszakai műszakokban általában egy szakorvos van, aki a műszakvezető. A másik három orvosi pozícióból mostanában már kettőt leginkább mentőtiszt vagy APN tölt be, akiknek nem fizetnek pluszdíjazást.

A belgyógyászatokról havonta kettesével mondanak fel az orvosok. Volt olyan hónap, hogy nyolcan mentek el. Minden éjszakás műszakban azzal kezdjük az estét, hogy a három belgyógyászaton összesen marad öt-hat hely, ezért mi tároljuk a betegeket reggelig.

Igen, és most már mindenki elvesztette a hitét. Dolgozik, de abban sincs sok köszönet.

Jelenleg 16 ápoló kért megbeszélésre időpontot az igazgatástól a műszakvezetői és a triázspótlékok kifizetésére, de nem tárgyalnak velük. Mennek tovább a felmondások. Miskolc regionális kardiocentrum, de már annyi kardiológus elment innen, hogy 6 hónap a várólista elektív koronarográfiára

Nincs kinevezett főigazgató szeptember 1. óta, és nem tesz senki semmit. Olyan igazgatásunk van, akik nagyrészt régi káderek, és csak elkenik a problémákat, annyit tudnak mondani, tartsunk ki reggelig.

Igazuk van a betegeknek, hiszen órákat várnak egy levegőtlen váróban. […] A biztonsági őrök nem védenek meg minket, mert nekik nincs hozzá joguk. Állítólag az épületet és az eszközöket kell védjék. Nálunk az intenzív részlegen őrizzük a drogosokat, agresszíveket, mert vizsgálat után nem maradhatnak a váróban. Miközben újraélesztünk, életet mentünk […].

A baj az, hogy nincs mivel támogatni az ápolókat, akik tőlünk, orvosoktól várják a segítséget. Könyörögnek, hogy menjünk velük az igazgatásra. De mindhiába.”

De nem ő az egyetlen, aki hasonló anomáliákról számolt be. Ahogy többen fogalmaztak: a Révész János idejében felállt „vezetési struktúra” lehetetlenné tette, hogy a vezetők irányítsanak, vagy utasításokat adjanak, minden az OKFŐ alá volt rendelve, és ez a távozása óta sem változott.

A jelentős forráshiány mellett fejetlenség van. November 1-től újabb három orvos távozik, most a neurológiáról.

„Vezetői értekezleten elhangzott az a javaslat, hogy az SBO-n dolgozó műszakvezető döntsön arról, kik azok a kevésbé súlyos állapotú betegek, akiket belgyógyászati ellátás céljából küldenének egy közeli tüdőgyógyászati profilú kórházba, ahol nincs aktív belgyógyászat. Az SBO osztályvezető főorvosa visszautasította ezt a javaslatot, mert egy SBO-n dolgozó szakorvosnak nincs kompetenciája és joga belgyógyászati betegek ellátásáról dönteni. Főleg nem progresszivitásokban rangsorolni” – fogalmazott az eLitMednek egyikük.

„Az OKFŐ bejáráson a jelenlegi vezetőség csak a szépet és a jót mutatta meg, az SBO-n nem is jártak. Az osztályvezető vette észre a delegációt, akikhez odamenve jelezte, hogy a kórházban áldatlan állapotok uralkodnak, rengeteg a beteg, akik elhanyagoltak, nincs orvos, nincs ápoló, nincs pénz. Ugyanakkor a körülményeket ’egy afrikai bozótkórházhoz’ hasonlította. Napi küzdelem a nincstelenséggel, a lepusztultsággal a semmiért. Az osztályvezetőnek lennének javaslatai a megoldásra, de nem hallgatják meg, ’hisz nincs itt semmi látnivaló’ – írta egy másik dolgozó.

Az eLitMedet megkereső szakemberek kérdéseket is feltettek: „Ha semmi gond a kórházi ellátással, miért kezdődnek úgy az SBO-s műszakok minden alkalommal, hogy nincs hely a belgyógyászatokon?! Miért kellene a belgyógyászati betegeket egy tüdőgyógyászati profilú kis kórházba küldeni, ahol nincs aktív belgyógyászati ellátás? Miért nem lehet bevallani az OKFŐ delegációnak, hogy rossz a helyzet a kórházban? Miért nem kérnek plusz pénzt a dolgozóknak? Miért hagyják őket szó nélkül elmenni? Miért mondják a kórházi dolgozóknak, hogy nagy a kórház adóssága és közben nincs rajta az adóssággal rendelkező kórházak listáján? Miért nem hallgatják meg azokat, akiknek lennének megoldásai javaslataik?”

A problémákat egy 16 szakdolgozó által összeállított levél is igazolja, akik az elmaradt pótlékokról és juttatásokról tettek jelzéseket, amit minden lehető hatóságnak elküldtek, válaszokat azóta sem kaptak.