Kezdjük a bolondokkal. Mi van, ha nem is bolondok? Itt van például Magyarország miniszterelnöke…
Heti kiadásunk információs bőségszaru, kalandregény és kedélyjavító. Könny és kacaj, szépek és bolondok, nyomtatott és online előfizetési lehetőségek!
A friss lapszám tartalomjegyzéke
Kezdjük a bolondokkal. Mi van, ha nem is bolondok? Itt van például (a címlapunkon) Magyarország miniszterelnöke, amint éppen Romániában hinti az igét. Ne dőljünk be az első, olykor felindultságból kiszaladó véleménynek. Vezércikkünk most abból a szempontból vizsgálja meg a tusnádi Orbán-beszédet, mely szerint az nagyon is átgondolt, gondosan megfogalmazott iránymutatás volt.
De akkor hová visz bennünket, Magyarországot ez a menet? Ne tudják meg! Vagyis sokkal jobb, ha tőlünk tudják meg.

S nincs is vége a témának, mert nagyinterjúnkban Kovács András szociológus, a téma kiváló kutatója arról beszél Barotányi Zoltán mikrofonján keresztül mindannyiunknak, hogy mit is takar Orbán fajelméleti fejtegetése, s hogy az ilyen beszéd mit jelent Európában és mit Amerikában (ahol éppen ma van élete nagy fellépése a felcsúti talajhérosznak, még ha nem is kormányzati szintű).
Elolvasom
Majd ha innen gyorsan hátralapoznak a publicisztika rovatba, akkor megtalálják Cseresnyési László remek írását, mely ugyancsak a gyorsan hírhedté vált romániai beszéd utórezgéseit vizsgálja – hát, mit mondjunk, leginkább szemantikai és szemiotikai szempontok szerint. Megéri figyelmesen elolvasni, s ezzel akkor le is tudjuk a heti elkerülhetetlen orbániai terepszemlét. Amerre továbbállunk, azt már nevezhetjük inkább Magyarországnak, még akkor is, ha az olyan állapotban van, ahogy nevezett hagyta, hagyja.
Elolvasom
Teczár Szilárd cikke például azt vizsgálja ki, hogy hol ütött a legnagyobbat a társadalmon az immár egy éve hatályos LMBTQ-ellenes törvény. Nos, nem a tárgyalótermekben, nem a munkahelyeken, nem az iskolákban, óvodákban, hanem a fejekben. A társadalom jelentős része igazodik, a közbeszéd idomul, a kártétel súlyos.
Elolvasom
Teczár Szilárd, újságíró

Elsősorban a magyar és az európai politika érdekli, szabadidejében könyvkritikákat ír.
Cikkei elérhetők itt.
Jó, jó, de most már azt tessék nekünk megmondani, hogy miért nem volt víz Solymáron? És persze szerte Pest megyében. Halló, halló! Nos, Béres Máté kollégánk pontosan ezt teszi, s közben meglepő dolgokat mutat fel. A településpolitika, a rezsicsökkentés, a klímaváltozás (tökéletes figyelmen kívül hagyása) kerül sorra, csak épp a szegény víz nem tehet semmiről. Mondhatja nyugodtan, hogy én itt sem vagyok. Mert mondjuk, ellocsoltak, vagy nézd meg, hogy csillog a szomszéd autója.
Elolvasom
És ha már így túlsomfordáltunk a messzi Nagykörúton is, ne álljunk meg Tatáig, ahol érvénytelen lett – a jelenkori magyar valóságban határozottan unikálisnak mondható – civil kezdeményezésre kiírt népszavazás az Öreg-tó sorsáról. De akkor mi lesz most? Jön a Hell Energy Bruce Willisszel és tényleg luxusszállodát épít a tóhoz? A kilátásokat a helyi civilek egyik képviselője, Szalay Ildikó vázolja fel Fülöp Zsófia hangerősítőjén keresztül.
Elolvasom
Bár még teszünk egy kört Srí Lankán is, most beszéljünk arról, hogy mit keres Vas István Szentendrén. Vizet biztos nem. Talán a Holt Költők Társaságát? Itt még áruljuk a zsákba macskát, de a lapban egy élő társasági költő, Karafiáth Orsolya lerántja a leplet Vasról és a Dunakanyar e kies szegletéről. Kisvártatva további holt költők és zenészek adják egymásnak a kilincset, például Kosztolányi és Kodály, mert hirtelen más Ko-betűs személy nem jut eszünkbe, kivéve a szegény Kotkodácsot, aki viszont a legjobb egészségnek örvend, csak ezen a héten nem sikerült bekerülnie az újságba. Ellentétben azzal a rengeteg mindennel, amiről itt nem beszélünk, mert tudják jól, hogy mindez még csak a fele sincs a heti nyomtatott kiadásunk tartalmának. S ha Ön a harmadik felére is kíváncsi, akkor alant megtalálja az online ajánlónkat.
Digitális előfizetés, akár már havi fizetéssel
Támogatás

OLVASNI MUSZÁJ
Összeharapdált ujjú horgász mutatja be a felszín alatti és fölötti világot
„Fúróval, csöndesen kell léket vágni egy tavon, vagy nyugodtan csattoghat a fejsze? Vajon lesz-e mindig elég árvaszúnyoglárva a Balaton halainak? Az apróra darabolt fokhagyma a jobb ízesítőanyag, vagy az ánizsaroma?” Ilyen és hasonló kérdések merülnek fel Bakos András írásában, amely Farkas Csaba Emlékvizeken horgászva című novelláskötetét mutatja be a horgász- és nem-horgászlelkű olvasóknak egyaránt. A könyvről szóló írás itt olvasható!

A MÁV a szocializmusban is rettenetesen működő üzem volt
A vasút életén túl a Kádár-korszak hétköznapjait is bemutatja Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyve. Ambrus Vilmos arról írt, miért is érdemes az évtizedek távlatából is elővennünk a művet.

ÁSATÁS
„Szkeptikus vagyok az irodalom mindenfajta nemzeti csoportosításával szemben”
Az Ásatás legutóbbi részében az irodalomtörténész és baltista Bojtár Endre egykori remek értekezését vettük elő, amelyben az 1990-es évek magyar irodalmi közegét járta körül.
A vízkorlátozás ellenére kiadósan locsolták a szilvásváradi lovaspálya homokját
A vízszolgáltató a locsolás mellőzésére kért mindenkit Szilvásváradon, ám az Állami Ménesgazdaság Lipicai Lovasközpontjában órákon át öntözték a pálya talaját.
Felmondott az agrártárca a mentett állatok kertjének

A siófok-töreki Dharma alapítvány perre megy, úgy számolnak, 60 millió forinttal jön nekik a minisztérium az államilag elkobzott állatok tartásáért.
Kerül-e még víz a kiszáradt debreceni Vekeri-tóba?

A Vekeri-tó kiszáradásáról kérdeztük, de egy sokkal komplexebb problémáig jutottunk Lukács Balázs Andrással, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával.
Fognak még tüntetni a futárok a kata-törvény miatt

A futártüntetők Palkovics Lászlóval tárgyalt egyik vezetője szerint hamarosan nőni fog a társadalmi elégedetlenség a magas rezsiszámláknak köszönhetően.

Könyv, zene, kiállítás, film, színház – a Narancs heti kulturális kínálata: 

KÖNYV
Olga Tokarczuk: Jakub könyvei
A Nobel-díjas írónő nagyszabású történelmi regényének középpontjában egy zsidó szekta, a frankisták és vezetőjük, Jakub Frank históriája áll. Rohatynban, a sáros podóliai kisvárosban és környékén élnek a mű szereplői: Frank később formálódó mozgalmának magvát alkotó zsidó családok, Frank krónikásai, hívei és a polgárosodó zsidó értelmiség. Elnyomás, erőszak, intolerancia, sötétség uralja a feudális nemesi köztársaságot: a Tokarczuk regényéből kibontakozó országkép élesen elüt Sienkiewicz romantikus történelmi regényeinek gimnáziumi tankönyvekben kanonizált Lengyelország-képétől. Írásunk a könyvről itt olvasható!
KIÁLLÍTÁS
Ballenesque – Roger Ballen szerint a világ
A világhírű fotós, Roger Ballen képeiből látható kiállítás a Mai Manó Házban. Az Amerikában született, de már hosszabb ideje Dél-Afrikában élő fotóművész tárlata olyan, mint egy retrospektív kiállítás kicsiben. Bár helyszűke miatt erősen megrostált anyag mutatja be Ballen életművének valamennyi jelentős szakaszát, mégis érzékeljük, hogyan jutott el a művész a szociofotós indíttatástól a dokumentarizmuson át a pszeudo-dokumentarista fotók határfeszegetéséig. Krusovszky Dénes kritikája a tárlatról ide kattintva érhető el!

FILM
Adze Ugah: Jewel
A Jewel a dél-afrikai apartheid és az ellene való tiltakozás egyik legfontosabb stáció­ját, az 1960-as sharpeville-i mészárlást teszi meg témájául. Már az alaphelyzetből is rengeteg kifejtendő réteg kínálná magát, ám a rendező az emlékezet-felejtés, férfi-nő és fehér-fekete ellentétek alapos kidolgozása helyett valami elcsépelt, misztikus mázba burkolja a cselekményt. A kissé zavaros üzenet mellett a film technikai kivitelezésének is vannak hiányosságai: rosszul időzített vágások, olcsónak ható drónfelvételes tájképek és hatásvadász közelik. Kritikánkat itt találja!
Napi híreinkért kattintson a magyarnarancs.hu-ra itt!
www.magyarnarancs.hu