A magyar szakértők 3,7 millió oltott adatait elemezték, kiderült, hogy a 16–44 éves korosztályban egyetlen ember sem halt bele a Covid–19-be azok közül, akik mindkét dózist megkapták.
Megjelent egy tanulmány a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról életkorra lebontva – írja a Telex. A cikk egy rangos nemzetközi szaklapban, a Clinical Microbiology and Infectionben jelent meg, a jelentőségét az mutatja, hogy itthon eddig nem tettek közzé megfelelően értelmezhető vakcinahatékonysági adatokat.
A szerzők között – a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakértői mellett – Müller Cecília országos tiszti főorvos és Kásler Miklós, az Emmi tárcavezetője is megtalálható.
[Összemérték a Pfizer és a Moderna vakcináját – melyik a jobb harmadik oltásként?]
A tanulmányban 3,7 millió magyar oltott adatait vizsgálták, a megfertőződés és a halálozás elleni védelem függvényében. A cikk szerint a vakcinák hatékonyságát úgy állapították meg, hogy az oltottak körében regisztrált fertőzéseket és haláleseteket összevetették az oltatlan kontrollcsoportéval. Az oltásokat január 22. és június 10. között adták be, a Pfizer–Biontech, a Moderna, a Szputnyik V, az AstraZeneca és a Sinopharm vakcinájával. A Janssen azért nem szerepel benne, mert az adott időszakban még nagyon kevés oltást végeztek vele.
[Átment a teszten egy új védőoltás, hosszú távon védhet a koronavírus ellen]
Az adatok szerint a teljes oltással (vagyis 2 dózissal) beoltottak körében a fertőzéstől a vakcinák 68,7–88,7 százalékban védtek, míg a halálozás ellen 87,8–97,5 százalékban. Az is kiderült, hogy az oltottak közül a 16–44 éves korosztályban senki sem halt bele a Covid–19-be az adott időszakban.https://hvg.hu/tudomany/20211125_vakcinak_hatekonysag_magyarorszag