Beszélgetés Derdák Tiborral,
a döntően roma származású diákok
oktatásával foglalkozó
Dr. Ámbedkár iskola igazgatójával
A Dr. Ámbédkar Iskola 2007-ben azzal a céllal jött létre, hogy olyan közösségekben
is megnyíljon a továbbtanulás lehetősége, ahol az érettségizettek aránya nem éri el az
1-ot. Az iskola a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Máltai Szeretetszolgálat segítségével Sajókazán nyitotta meg első épületét. 2016-ban Miskolcon költözhetett új épületbe,
majd 2018-ban megnyílhatott az iskola munkáját segítő Martin Luther King Kollégium. Az iskola igazgatója Derdák Tibor, aki az alábbi beszélgetésben így vall arról a
tevékenységről, melynek eredményeképpen a sikeres érettségi birtokában több mint száz
diák számára nyílt meg a felsőfokú tanulmányok végzésének lehetősége.
Mi a Dr Ámbédkar Iskola, és mi a Martin Luther King Kollégium?
Miskolcon az Újgyőri Piaccal szemben áll egy régi iskolaépület. Rajta még kibetűzhető a valaha itt működött iskola neve: Karrina Szakképző. Az az iskola már lassan
évtizede bezárt, de néhány éve újra diákok zsivaja tölti meg az ódon falakat. Ma ez
egy technikum, mely az indiai történelmi személy, Dr. Ámbédkar nevét viseli. Néhány
villamos-megállóval följebb, a Táncsics tér közelében kollégiumot is nyitottak az alapítók, amely Martin Luther Kingről kapta a nevét.
A diákok jórészt halmozottan hátrányos helyzetű fi atalok, akik érettségi és érettségire épülő szakma megszerzését tűzték ki célul. Az iskola és a kollégium falai közül
gyakran szűrődik ki cigány népzene, rap, reggae – a tanulók behozzák a saját világukat
Alsózsolcáról, Sajókazáról, Körömből, Szepsiből, Alsóvadászról, Fügödről, Ináncsról,
Hernádszentandrásról, Sajókeresztúrról és persze Miskolcról… A tanárok is távoli tájak üzenetét hozzák a városba: van közöttük amerikai, afrikai, szlovákiai, baranyai,
pesti, edelényi, encsi, de miskolci is akad.
Miért van szükség Miskolcon egy újabb középiskolára, amikor egyre kevesebb
a város lakossága, és mindenhol egyre kevesebb a diák?
Ez a technikum jórészt messziről hoz diákokat Miskolcra, messziről hoz tanárokat,
és egész szellemisége újdonság a városban. Alternatíva a leépüléssel szemben, perspektíva a beszűkülő környezetben, a jövő ígérete a lerombolt számozott utcákkal éppen
átellenben.

Sétáljunk egyet a környéken! Berekalján tisztaság, szép kertek, jó autók, tágas lakóházak között jól öltözött emberek mennek a dolgukra. A főút mellett a stadion
milliárdos betonkolosszusa. Mögötte a Számozott utcák romjai. Aztán Lyukóban, a
Miskolc táblán már túl, száguldó autók között közvilágítás és járda nélkül a sárban,
vödör vízzel, babakocsival és tipegő gyermekekkel egyensúlyoznak fi atal anyukák. A
sötét bokrok mögül tántorgó narkósok ijesztő látványa sejlik föl. Nagyobb a kontraszt, mintha Manhattanből a Harlembe mennénk át. A két világ a villamoson találkozik. Ha cigányok várnak a megállóban, akkor sok esetben először csak az első ajtó
nyílik ki a jegyellenőrzés végett. Ha nincsenek cigányok, akkor a vezető minden ajtót
kinyit, szabadon fölszállhatunk.
A szegregáció még keményebb az iskolák világában. Ha bármely gimnázium folyosóján végig sétálunk, fehér bőrű diákokkal találkozunk. Borsod megyében a tízezer
gimnazista alig 3-a, tehát mindössze háromszáz fő halmozottan hátrányos helyzetű.
Ha átmegyünk a szakiskolákba, ahol nincs angol nyelvvizsga, nincs természettudomány, nincs írás, és nincs olvasás – mintha átmentünk volna Harlembe: a diákok
harmada halmozottan hátrányos helyzetű.
Pedig a roma fi atalok nagyobbik része nem is a szakiskolákban van. A többség nem
jár semmilyen középiskolába: 16 éves kortól megszűnt a tankötelezettség. A magyar
állam ajánlata: keresetpótló juttatással várja őket a munkaügyi központ. A fi atal akkor
kapja meg az 50-60-70 ezer forint havi állami apanázst, ha kiiratkozik az iskolából. Az
állam azt jutalmazza, ha a szegénysorsú fi atal abbahagyja a tanulást. Sokba kerül ez az
adófi zetőknek, de politikailag megéri, mert így fehér középiskolákat lehet létrehozni.
Ezt a kérdéskört a megoldás igényével www.5barat.com oldalunkon a Manumissio
kezdeményezésünk mutatja be az érdeklődő nagyközönség számára.
Miért nem zárkóznak föl a cigányok?
Az Amerikai Szociológiai Társaság egykori elnöke, Joe Feagin azt mondja erre: a
„systemic racism” (rendszerszerű faji megkülönböztetés) miatt. A Dr. Ámbédkar indiai
jogász-közgazdász, iskolánk névadója úgy nevezi a felzárkózás akadályát: „kasztrendszer”. Kimberlé Williams Crenshaw amerikai professzor asszony „interszekcionális elnyomás”-ról beszél akkor, ha valaki pl. szegény is, roma is, nő is, mint a 4000 lyukói
lakos majdnem fele. Mindhárom elméleti megközelítés úgy látja, hogy az ilyen
szegregált struktúrák súlyos elnyomásából aligha szabadulhatnak azok a gyerekek,
akik lakóhelyi, etnikai és oktatási elkülönítésbe születtek bele.
Nekünk, magyaroknak nehéz elfogadni, hogy a cigánytelepekre született gyermekek azért nem tanulhatnak minőségi oktatásban, mert a mi hazánkban rendszerszerű
faji megkülönböztetés, netán kasztrendszer volna. A magyar közbeszéd egész másképpen fogja fel a problémát. A romákkal kapcsolatban mi magyarok a „nemzetiség” és a
„felzárkózás” kategóriákat használjuk a probléma megközelítésére.
A nemzetiség fogalmának Magyarországon jogszabályi alapjai is vannak, közhatalmi
intézmények kapcsolódnak hozzá, mint pl. a Nemzetiségi önkormányzatok, országgyűlési szószóló, stb. A cigányság problémái azonban nem nagyon hasonlítanak a
németek vagy szlovákok problémáihoz. Sőt! A romák sok esetben épp az ellenkező
Egyházak és társadalom 91
megoldásokban érdekeltek, mint amit a nemzetiségi agenda kínálhat. A többi nemzetiségi csoportok az anyanyelvük ápolása céljából elkülönült oktatási intézmények
létrehozásában érdekeltek: ahogy pl. az erdélyi magyarok. A miskolci cigányok azonban nem beszélnek cigány nyelven, és nem is akarnak elkülönített iskolába járni. A
nemzetiségi jogok ezért nem sokat segítenek a cigányok gondjain.
A felzárkózás fogalma sem segít a romák problémáin. Ez a kifejezés azért alkalmatlan egy előremutató stratégia számára, mert aszimmetrikus. Aki felzárkózást javasol,
az csak az elnyomottak részéről lát problémát: zárkózzanak föl. Aki felzárkózásról,
felzárkóztatásról beszél, az nem veszi észre, hogy a sikeres felzárkózás legfőbb akadálya
nem az elnyomottak lustasága. A fő akadály az, hogy a mindenütt jelen lévő előítéletek
elnyomó hatalma akadályozza a lakóhelyi, az oktatási, a foglalkoztatási vagy az egészségügyi integrációt. Aki a felzárkózást javasolja a cigányság gondjainak kezelésére, az
nem néz szembe a diszkrimináció és a szegregáció kegyetlen tényeivel.
Van-e roma pedagógia?
Nincs roma pedagógia, csak pedagógia van. Minden gyerekben föl kell kelteni a
tudásvágyat, de minden gyereket más és más villanyoz föl. Minden fi atalnak meg kell
tanulni értően olvasni, biztosan számolni, és pl. angolul beszélni. Minden diáknak
meg kell adni a lehetőséget, hogy eljusson korszerű munkahelyekre, távoli tájakra, az
otthonitól különböző emberi közösségekbe. A magyar iskolarendszer e szolgáltatásokat a szegregált iskolákba száműzött romák nagy részének nem nyújtja. Ezért ott, ahol
sok hátrányos helyzetű fi atal gyűlik össze, ott fel kell készülni arra, hogy motiválni
kell, készségeket kell fejleszteni, és ki kell nyitni a világot.
Szerencsésebb társadalmi helyzetű diákoknál minderre talán kevésbé égető szükség
mutatkozik, de nézetünk szerint a jövő nemzedék sikere érdekében az egész magyar
iskolarendszernek közelebb kellene kerülnie a fi atalok lelki világához, tehát módszertani megújulásra van szükség. Ebben igyekszünk élen járni, ezért a Dr Ámbédkar
Iskola és a Martin Luther King Kollégium különös hangsúlyt fektet a diákok motiválására, az olvasási, számolási, kommunikációs készségek fejlesztésére és a felfedeztető,
tevékenykedtető tanulásra.
Mi a száz évvel ezelőtt indult reformpedagógiai módszertanban látjuk a megoldást
ezekre a pedagógiai igényekre. Dr Ámbédkar professzora, John Dewey a projekt-pedagógiai módszer atyja. Az Ámbédkar-követő pedagógia Dewey pragmatizmusán és
demokratikus nevelési elvein alapszik. A hazai pedagógiai gyakorlatból főként a Waldorf módszer és mesterünk, Vekerdy Tamás hatása érzékelhető a Dr Ámbédkar Iskola
mindennapos működésében. Ebbéli gyakorlatunk technológiai elemeit a Belső igény
című online könyvünkben foglaltuk össze: http://www.ambedkar.hu/
Ad-e vallásos nevelést a Dr Ámbédkar Iskola?
Buddhista iskola vagyunk, de senkitől nem várunk el hitbéli elköteleződést. Furcsa
is lenne ma Miskolcon buddhista hitet elvárni száz diáktól és egy tucat pedagógustól.
Az iskola napi munkája azonban szorosan követi Dr. Ámbédkar agendáját. Ez pedig
egy modern buddhista gondolkodó fi lozófi ája. Ez a fi lozófi a megismerhető könyvek-

ből, és vallási gyakorlatból. Iskolánkba sok indiai buddhista látogat, hogy a vallási
átadás sikeres legyen.
Dr Ámbédkar gondolatmenete a karma törvényéből indul ki: ki mint vet, úgy arat.
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Jó tett helyébe jót várj. Ezek a magyar közmondások mind a karma törvényét fogalmazzák meg. Evidens mindennapi igazságok,
melyek könnyen érthetővé teszik a keleti vallás fi lozófi áját. Ha akarom buddhizmus,
ha akarom, józan, paraszti ész.
Mi történik azzal, aki beíratkozik a Dr Ámbédkar Iskolába?
A Dr Ámbédkar Iskolába iratkozva Meghozok egy döntést: továbbtanulok. Elvetem a jövő magjait, hogy arathassak. Ezzel felelősséget vállalok a saját életemért. A
sorsomért én magam tudok a legtöbbet tenni. 14 évesen olyan felelősséget veszek a
kezembe, ami felnőtt embereknek is dícséretükre válna. De enyém-e ez a felelősség?
Ismerjük el, az elnyomottak sorsáért az elnyomóknak jócskán van felelősségük. A
szegregációért nem a cigányosztályba száműzött kisgyerek a felelős, hanem az őt elnyomó rendszer. Föl ne mentsük a rendszert az elnyomás felelőssége alól!
A Dr Ámbédkar iskolánkban evvel együtt mégis inkább magamból indulok ki,
először a saját felelősségemet veszem kézbe. Ha szembe nézek a helyzetemmel, ha
felemelem a fejemet, akkor nehezebb elnyomni engem. Dr Ámbédkar azt mondja,
hogy a kasztrendszer a tudat terméke. Márpedig, amit a tudat hozott létre, a tudat le
is tudja bontani. Döntő lépés, hogy én magam elfogadom-e azt a megalázó sorsot,
amibe beleszülettem, vagy méltóbb életet választok magamnak.
A cigánytelepen abban a tudatban növünk föl, hogy a jövőnk a segédmunka, a
munkanélküliség, a közmunka. A magyar társadalom megmerevedett: évtizedek óta
nem nő az egyetemre kerülő roma fi atalok aránya. Akik harminc éve segédmunkások
voltak, és húsz éve munkanélküliek, azok ma tíz éve közmunkások. A Dr Ámbédkar
Iskola pedagógiája arra épül, hogy ezt a segédmunkás-közmunkás identitást megváltoztatjuk. Kinek-kinek magában kell meghozni a döntést: elfogadom azt az alávetett
identitást, amibe beleszülettem, vagy identitást váltok? A Dr Ámbédkar Iskola az
identitás váltást szorgalmazza, de azt csakis maga a diák tudja elvégezni magában.
Ez az identitás-váltás a mi vallási megközelítésünk legfontosabb eredménye. Indiában 1956 óta közel tíz millió ember elhagyta a hindú vallást, a kasztrendszer megaláztatását, és buddhista vallásra tért át: identitást váltott. Dr Ámbédkar valaha volt
kasztja, a mahár kaszt teljes egészében áttért. A mahárok a szubkontinensen ma a
leggyorsabb társadalmi mobilitást mutatják. A buddhista családokban csoda történik:
eltűnik az írástudatlanság, a csecsemőhalandóság, a nők hátrányos megkülönböztetése, a fi ataloknak megjavul a tanulmányi eredményük.
A továbbtanulás biztosítása a szegénysorsú gyermekek számára Indiában vallási
kérdés. Ámde Magyarországon is, Borsodban is, Miskolcon is súlyos lelkiismereti
dilemmákat vet föl a komolyan hívő keresztény emberek számára az a tény, hogy az
egyházi gimnáziumokban alig-alig látunk érettségizni halmozottan hátrányos helyzetű diákokat. A diósgyőri Martin Luther King Kollégium szeretne együttműködni
a város egyházi gimnáziumaival annak érdekében, hogy roma fi atalok bejussanak a
Egyházak és társadalom 93
város keresztény gimnáziumaiba, és eljussanak az érettségi vizsgáig. Ily módon tehát
névadónk szellemében az előítéletekkel szembeszálló roma fi atalok keresztény vallási
neveléshez is szeretnénk hozzájárulni.
Szeretnénk, ha a cserkészmozgalom is befogadna roma diákokat, akár egész csoportokat. Jól tudjuk, keserűen tapasztaljuk, hogy ez a kívánságunk ma még Miskolcon
az ellenállás kemény falába ütközik. Szeretnénk, ha a miskolci természetjáró körök, az
amatőr színpadok, a kórusok, a sportkörök, a vallási gyülekezetek világában természetes igény lenne lyukói, zsolcai, sajókazai, fügödi, olaszliszkai fi atalok befogadása. Szeretnénk, ha a tagozatos általános iskolai és gimnáziumi osztályok kapui megnyílnának
a miskolci és a falusi roma fi atalok előtt, és ehhez fölajánljuk a közreműködésünket.
Keressük azokat, akiket hitük arra indít, hogy ebben részt vállaljanak.
Ápolnak-e kapcsolatot egyéb vallási közösségekkel, keresztény felekezetekkel is?
A Dr Ámbédkar Iskola egyik leghűségesebb barátja és kipróbált szövetségese a körömi katolikus közösség. Tisztelendő Lourdu atya, aki Indiában nőtt fel, és így közelről ismeri az elnyomott sorsú fi atalok életét, több körömi diák útját személyesen is
egyengette az érettségi irányába. Egy ennyire szegény roma közösségből nem könnyű
a továbbtanulás. Külön fi gyelmet érdemel, hogy körömi diákjaink jórészt lányok, pedig a hagyományosan nekik szánt szerep inkább a korai családalapítás. A Gondviselés
talán nem véletlenül éppen Indiából küldött pásztort e nyájnak, abból az országból,
ahol a katolikus misszió az elnyomott kasztok fölemelésében, és a nők elnyomásának
enyhítésében oly szorgalmasan fáradozik.
(A Dr. Ámbédkar Iskola köznevelési szerződése 2020. augusztus 31-vel lejárt, jelenleg
önkéntes támogatások biztosítják működési feltételeit. E beszélgetés közlése segíthet abban, hogy felkeltse az érdeklődést a hátrányos helyzetű embertársaink életkilátásainak
javításáért folytatott elkötelezett tevékenység iránt.)https://www.evangelikus.hu/sites/default/files/Szemle-2020_2_sza%CC%81m_web.pdf