Tragikusak az árak, de
én így is sertéshúsevő maradtam – mondta Materényi Zsoltné, aki nem fél az ASP-től. – Gondolom a fertőzött húsok nem kerülnek forgalomba, ennek ellenére – ha tehetem – a magyar terméket részesítem előnyben. Abban valahogy jobban megbízom, bár ezt a zászlózást túlzásnak tartom. Nem elég, ha ki van írva?
A zászlók kitűzése jelenleg csak a sertéshúsnál kötelező, de csak az olyan boltokban, amelynek mérete meghaladja a 200 négyzetmétert. A Búza téri Vásárcsarnokban is körülnéztünk; az ottani húsüzletek szintén jól láthatóan feltüntetik a származási országot, a nemzeti zászlót azonban nem kell használniuk.
– A vásárlókat nem is a sertéspestis, hanem a magas árak rettentik vissza általában, bár így is sokan vásárolnak disznóhúst – mondta el érdeklődésünkre Csorba László hentes, aki azt is hozzátette, hogy ők is csak hazai sertéshúst forgalmaznak.
– Hozzánk valahogy minden bejön – hol sertéspestis, hol madárinfluenza –, ezért az ember már nem is tudja, mit vegyen, ami biztos jó – mondta Szekeres Béláné, aki épp tarját vásárolt.
Verseny eddig sem volt a pultokban, hiszen más származási országból érkezett húsokból általában nincs egyszerre kétféle. Legalábbis ez derül ki a zászlóügyet először megíró G7 riportjából, akik arról kérdezték Nébihet, hogy egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon levágott, de Magyarországon forgalmazott sertéskarajra milyen zászlót kell kitűzni. A válasz szerint a tartás és a vágás helye dönti el a kérdést – ha ez különböző országban történt, azt is meg kell jelölni. boon.hu
