„TABA – VÍZIÓ
2020”
Gondolatok Miskolc belváros településszerkezeti és terület felhasználási korrekciójáról
Főtér
Évszázadok alatt nem alakult ki a helye,a legújabb korban a Szent István térből szeretnénk kreálni egyet.
De a főtér-mint tudjuk- nem csupán egy térfalakkal határolt terület. Általában nem létrehozzák, hanem szervesen nő, belső tartalma, önálló logikája van, szolgáltatásokat nyújt, kereskedelmi és hatalmi központ, fontos közlekedési csomópont, ünnepségek, gyűlések színtere, a történelmi korokban többnyire piaccal.
A mi terünk – sajnos- ezek többségét nem tudja és ezt központi akarattal nem is lehet megváltoztatni, ha meg is építjük csak torzó lesz, afunkcionális, kihasználatlan létesítmény (lásd: Róma- EUR).
Miskolcon „történelmi hagyománya” van annak, hogy a hiányzó , újonnan építendő középületeit, közlekedési és kereskedelmi létesítményeit a meglévő városi szellemi és fizikai infrastruktúrájától távolabb valósítja meg különböző objektív akadályok, ingatlan adottságok vagy hatalmi szándékok miatt (Tiszai pályaudvar, Adóhivatal épülete, Pártház, SZOT székház, bevásárló központok…) Ezáltal nemhogy koncentrálódott volna idők során a településközpont tartalma , hanem éppen ellenkezőleg túlságosan „fölhígult” és jó esetben decentralizálódott vagy inkább azt mondanám kiüresedett.
Miskolc közlekedését és településszerkezetét tekintve is alapvetően két tengelyesnek mondható, a tengelyek metszéspontja mindig is meghatározó volt a város életében. A településnek ugyanakkor mindig máshová „vándorolt” a forgalmi közepe. Először lecsúszott a Villanyrendőrhöz és bár pezsgő életet generált, de térbelileg alkalmatlan volt igazi városközpont kialakulására, a banki épület megépítésével végképp bezárult ennek a lehetősége.
Hasonlóan nagy változást hozott az észak-déli tengely eltolása a mai Szentpáli- Corvin utcákra. A Centrum áruház tömege és az előtte kialakuló tér hozott némi színt és sűrűsödést a város életébe, a kereskedelmi tevékenység a jelentős közlekedési gócponttal együtt óriási forgalmat jelentett, de a közigazgatási és egyéb hivatali központtól egyre távolabb került ez a pozitív koncentrációs folyamat.
További osztódást-azt is mondhatnám , megosztottságot- eredményezett a 3-as út bevezetése, felerősítése a Búza térre, valamint a Színvapark és Plaza üzletközpontok megvalósítása is.
A Soltész Nagy Kálmán utcát már nem is említem, sajnos az eredeti célokkal ellentétben nem teljesítheti feladatát, hiszen a laktanya épületegyüttes kapujánál „elvérzett” az északi folytatás, a forgalmi tehermentesítés szándéka kútba esett.
Bármennyire is zsigereinkben van, hogy a Városház tér a Megyeházával és a parkkal , Avasi templommal, Kilátóval (milyen érdekes, hogy éppen a város szimbólumává nemesedett adótoronynak nincsen méltó, rangos neve !?) Miskolc központja és lehetséges főtere, szerintem ez csak önámítás és egyfajta makacs pragmatizmus.
Szembe kell néznünk a valósággal és ennek megfelelően értékelni a helyzetet, folytatni a városfejlesztést:
Miskolc főtere jelenleg a Búza tér és tágabb környezete ! Minden rendelkezésre áll „munkaközi szinten”, ami egy tartalmas, valódi, élő, pezsgő jó méretű, megfelelő geometriájú városi főtérhez vagy térsorhoz kell. A jelenleg gazdátlanságot , rendezetlenséget és rendetlenséget sugalló beépítetlen területek ígéretes helyszínt nyújthatnak a hiányzó funkciók fogadása számára. Ebben a zónában kell megvalósítani az általam (most) kitalált követelményrendszer, a „4K” komplexen működő létesítményeit;
K(ereskedelem)-K(özlekedés)-K(özigazgatás)-K(últúra) építményeit. Funkcionális értelemben a közigazgatási szolgáltatást kivéve a másik három tartalom ilyen-olyan mértékben és színvonalon jelenleg is már ott van a térségben. A Városháza, Megyeháza (és a társult intézmények) funkcióit mindenképpen ide kell áttelepíteni. Természetesen nem a mai benzingőzös, forgalmi dugóktól szenvedő,teljesen szétszabdalt és kellemetlen látványt nyújtó városépítészeti konglomerátumot kell magunk elé képzelni, hanem a meglévő adottságokra épülő, azokat továbbfejlesztő, kiegészítő , forgalmi anomáliáit korszerűen megoldó, építészeti megjelenésében, működésében világszínvonalúvá váló rangos városközpontot kell látnunk, mely magába foglalja Miskolc (első) Főterét is…
Természetesen egy ilyen megközelítésnek az eredményeként a térségben található, működésében hibátlan , de szoliter elhelyezkedésű szolgáltatások egy komplex rendszerré állhatnak össze, mindennek a maga helyén kell lennie, kompromisszumok nélkül. Az autók és autóbuszok rejtve,takarva, de továbbra is „kéznél”, hiszen erre az óriási utasszámra épül Miskolc kereskedelmének meghatározó része. A gyalogosoknak önálló szint álljon a rendelkezésére , a Színvaparktól a Plázáig, a Vásárcsarnoktól a Centrumig és a közben felépítendő hivatalokig. Ez a gyalogos közlekedési terasz keresztbe kasul akadálytalanul és akadálymentesen átjárható autóközlekedési keresztezés nélkül, tele van zöldekkel, fákkal, kisebb parkokkal. Az új hivatali épületek további jelentős felületű sétálható zöld teraszokat tartalmaznak, ezzel biztosítva a térség zöldfelületének „többszintesítését”.
Ebben a felfogásban a Tiszai pályaudvar szerepét (személyforgalom) részben átveheti a Gömöri pályaudvar, a céljáratok ide futhatnának be, szinte sétálásnyira lenne csak az új közigazgatási és városközponttól, ezzel nagy segítséget nyújtva a megye településeiről vonattal érkezők ügyintézésének gyorsításához
Az új Főtértől nyugatra elterülő meglévő várostest neve Óváros is lehetne. Ez a településegység a Mindszenti templomtól a Deák-térig (Petőfi térig), Az Ady –hídtól a Városházáig (Szökőkútig).”Széle-hossza” egy, a Széchenyi utca és a Kazinczy-Szemere utca egymásra merőleges két tengelyével. A Fő utca teljesen gépjármű mentes (kivétel áruszállítás+mentés), a villamos megkerüli az így lehatárolt „Miskolc-szíve: Óváros” területét a peremeken végighaladva .A kitérő az Ady-hídnál kezdődhet és a Vörösmartyn vagy /és Jókai utcákon áthaladva a Szökőkútnál vagy/ és a Zeneművészetinél térhet vissza a jelenlegi, folytatódó pályára. A Széchenyi utca „tömegközlekedését” két irányban haladó, időjárás védett mozgójárda váltja fel, természetesen a keresztirányú közlekedésnél ( Villanyrendőr) megszakítva. Ezáltal lehetővé válik a főutcán több helyen is jelentősebb méretű zöldfelületek/virágágyások , növényszigetek megvalósítása. De nemcsak a kelet-nyugati utca „borulhatna virágba”, de az előbbiekben jelzett , Miskolc Szíve terület nyitottabb tömbjeit észak-déli irányban is átjárhatóbbá, élhetőbbé, zöldfelületekkel tagoltabbá, kisebb parkokkal gazdagabbá kell tenni.
Mindezek után, az elmondottakból következően, azokhoz igazodva és arra épülve a Szent István tér egy valódi, egyedülállóan szép és a lakosság, turisták számára is régi hiányt pótló városi díszparkká válhatna. Nemcsak hogy nem épülne további épület, de a mai söröző és kavicsos parkoló felőli oldalakon az épülettömb belső alárendelt funkciókat tartalmazó építményei, épületszárnyai is elbontásra kerülnek, a belső homlokzatok utcai jellegűvé átalakítandóak, díszes homlokzatúvá kell hogy váljanak. Megvizsgálandó továbbá az NN épület és a hozzá kapcsolódó két kisebb lakóház lebontásának lehetősége is(bármennyire bájosak), de legalábbis árkádosítása és átjárhatóvá tétele annak érdekében hogy a park felülete minél nagyobb lehessen, az Avas minden gyönyörűsége pedig minél közvetlenebb és teljesebb vizuális élményt nyújthasson ! Az így nyert parkfelület a hátteret adó Avas zöld bujaságával és természetes alakzatával egy mini Tuilériák kertjét eredményezhetne, természetesen különlegesen igényes és szép parképítési és tájépítészeti elemekkel, szökőkutakkal, szobrokkal, kioszkokkal „felszerelve”, díszítve…
