Ezek a középszinten
lévő strómanok heti három-négy alkalommal jártak pénzt felvenni egy nagy nemzetközi bank Miskolc központjában lévő fiókba. A csúcsidőszakban, 2013 és 2015 körül legalább 6-7 olyan stróman is lehetett, akik fejenként heti többször 30-50 millió forinttal (heti mintegy 150 millióval) távoztak többnyire ugyanabból a bankfiókból. Volt, hogy ennél is nagyobb tételt kellett felvenni, ilyen volt a táskaszaggató 85 millió is.
Az elbeszélések szerint a rendszeres találkozások miatt jó ismerősi viszonyba kerültek a bank alkalmazottjaival, és semmilyen nehézségük nem akadt abból, hogy rendszeresen ilyen mennyiségű készpénzt szállítottak el a fiókból. Egy idő után nem is kellett előre bejelenteniük, hogy ilyen sok pénzre van szükségük, ezért ide gyakrabban is jártak, mint egy másik közeli fiókokba. Az érintett bankot megkerestük, de kérdéseinkre mindössze annyit írtak válaszként, hogy „a bankfiókok forgalmi adatai olyan üzleti információk, amelyekkel nem tudnak a rendelkezésére állni”.
A bűnszervezet vezetése Blackberry telefonokon kommunikált titkosított csatornákon a strómanokkal, tőlük kapták az utasításokat, hogy mikor és mennyi pénzt vegyenek fel.
„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett” – mesélték.
A középszintű strómanok idejének nagy része ebből állt. Elmentek a bankba, felvettek sok tízmilló forintot, majd egy párperces séta után leadták azt a bűnszervezet közeli központjába. Itt meg kellett várni a főnököt, mert ha nem nyaralt éppen, akkor személyesen vette át a pénzt. „Volt egy bazi nagy bőrtáskája, abba borította be a hozzá bevitt pénzeket. A központban mindenhol volt egy pénzszámológép, mivel mindig átszámolták a pénzeket. Kétmillió forintot öt másodperc alatt leszámolt” – mondta egy stróman. Innen futárok szállították szét a pénzt az ország különböző pontjain lévő könyvelőirodákba. Heti egy-két alkalommal ment fuvar, leggyakrabban pénteken. A célra olyan terepjárót használtak, amin egy pénzszállítással foglalkozó cég logója volt. Ez ahhoz kellett, hogy legyen álcájuk egy közúti ellenőrzésnél.
