Március elején Orbán Viktor próbált egy kis plusz népszerűséget gyűjteni Miskolcon a romák és a bevándorlók összemosásával. Hogy kampányidőszakon kívül időnként kirekesztő nyilatkozatokat tesznek a párt fontos emberei, az politikailag még racionális is lehet, de néhány héttel a választás előtt nehezen érthető, miért idegenítik el maguktól a 2-300 ezer roma szavazót.
Néhány tucat, az érintettekkel folytatott beszélgetés után a magyarázat egyszerűnek tűnik: a falusi-kisvárosi, de még a nagyobb városok gettóiban élő romák többsége is mára elkötelezett Fidesz-szavazó lett, akit nem tántorítottak el a pártvezetés kirekesztő nyilatkozatai.
„Nincs itt semmi suskus, itt szeretik a Fideszt, most is oda fogunk szavazni”- mondja Baktalórántháza egyik Lungo Drom-os roma vezetője, és valóban: a négyezer lakosú nyírségi kisvárosban 2014-ben a szavazópolgárok több mint 70 százaléka szavazott a Fidesz-KDNP-listára, két évvel később háromnegyede szavazott nemmel a kvóta-népszavazáson – a település lakóinak harmada a város szegregátumaiban él.
Nagyon úgy tűnik, hogy ennél a választói rétegnél hatékonyan működött a rettegés-, és gyűlöletpropaganda: a kormánypártra adandó voks okai közt még olyan gettókban is első helyen említik a migránsveszedelmet, ahová menekülteket a tranzitzónából is csak kényszerrel lehetne költöztetni.
Ebben a kérdésben ráadásul erős véleményközösség alakult ki, még az iskolázottabbak is komoly hangon mondják fel az előző hetek M1-híradós rémhíreit.
Nekünk persze csak véletlenszerű benyomásaink vannak, de a Fidesz biztosan méri ezeknek a csoportoknak az elkötelezettségét: több mint valószínű, hogy a romákat kirekesztő kormányzati megszólalások mögött olyan számok vannak, amelyek alapján bátran lehetett cigányozni is.
Azok a romák, akiket megkérdeztünk például a miniszterelnök cigányozós nyilatkozatáról, jellemzően nem tulajdonítottak jelentőséget neki, már-már megértőnek mutatkoztak.
