Ebből a bíróság megállapítása szerint több mint 19 millió forintot használt fel céltól eltérően, szintén valótlan tartalmú számlák szerepeltetésével.

A bíróság a férfit – közvetett tettesként – jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és három rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 1 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

A másodrendű vádlottat emellett 3 évre eltiltották a foglalkozásától, valamint 600 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki vele szemben.

Félmillió forintot használtak fel más célra

A harmadrendű vádlott ugyancsak egy borsodi sportegyesület technikai vezetőjeként tevékenykedett. Az ő esetében a 2017/2018-as támogatási időszakra vonatkozóan kiutalt, összesen csaknem 5 millió forintos látvány-csapatsport támogatás került a büntetőeljárás fókuszába.

A bíróság szerint ebből több mint 500 ezer forintot használt fel céltól eltérően, ugyancsak valótlan tartalmú számla szerepeltetésével.

A harmadrendű vádlottat nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 225 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

Enyhítő és súlyosító körülményeket is mérlegelt a bíróság

A büntetések kiszabásakor több körülményt is figyelembe vett a Miskolci Járásbíróság. A másod- és harmadrendű vádlottaknál enyhítő körülményként értékelték büntetlen előéletüket. Az elsőrendű vádlott esetében azt vették figyelembe, hogy az elkövetési időszak túlnyomó részében ugyancsak büntetlen előéletű volt.

Súlyosító körülményként esett latba az első- és másodrendű vádlottaknál a kettőnél több bűncselekményből álló halmazat. Az elsőrendű vádlott esetében további súlyosító körülmény volt, hogy az elkövetési érték közel esett a törvényi értékhatár felső határához.

Az ügy azonban ezzel még nem zárult le véglegesen: a Miskolci Járásbíróság ítélete nem jogerős.

A látványsportok közé eredetileg öt sportágat soroltak: a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A 2011 óta létező fogalom lényege, hogy a magyarországi nyereséges vállalatok a taorendszeren (tao – társasági adó, amely a jövedelem- és nyereségadók egyik fajtája) keresztül a látványsportokba fektethetik az adójukat.

Az öt sportághoz 2017-ben csatlakozott a röplabda, vagyis jelenleg hat sportágat nevezhetünk látványsportnak. Mekkora lehet az összeg, amelyet a hat sportág szövetségei és egyesületei az elmúlt nyolc évben bezsebeltek? Az egyik ellenzéki hírportál szerint nagyjából 658,4 milliárd forintról lehet szó. Az összeg 80%-a a klubok kasszájába jutott, a maradék 20% a szövetségekhez. Könnyű kitalálni, hogy a hat sportág közül melyik kapta a legtöbbet. Természetesen a labdarúgás. A kézilabda az utolsó évben megközelítette a focit, a futball 25,4 milliárdja után 22,6 milliárd jutott a kézilabdának.

A magyar kormány tavaly úgy döntött, hogy 50 milliárd forintban maximálja az egy évben felhasználható összeget, majd ez év elején megváltoztatta ezt az összeget, és évi 125 milliárdra emelte. Ezt az összeget eddig két évben közelítették meg. A kérdés persze az, hogy a hat sportág mire használja fel a milliárdokat, sikeresebbé váltak-e, vagy az összegeket rosszul fektették be, esetleg lenyúlták?