Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kérte a Legfőbb Ügyészség a Dunába dobott telefon miatt, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség lopás miatt nyomoz. Ez az a 2024. júniusi történet, amikor egy hajnalban az Ötkert nevű szórakozóhelyen Magyar odament egy őt videózó férfihoz, akinek kivette a kezéből a telefont. Magyar a készüléket a nyomozás szerint magával vitte, és azt a Dunába dobta.
A rendőrség eredetileg rongálás és garázdaság miatt kezdett nyomozni; Magyar akkor azt írta, hogy hibázott, és bocsánatot kért azoktól, „akiket a történtekkel megbántott”. Az ügy később a Központi Nyomozó Főügyészséghez került, ahol már lopásként vizsgálták a telefon elvételét. Polt Péter akkori legfőbb ügyész 2024 szeptemberében kérte először Magyar mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint Magyar a telefont a tulajdonos többszöri kérésére sem adta vissza, majd szándékosan a Dunába ejtette, és ez kimerítheti a lopás tényállását.
Magyar az eljárást politikai támadásnak nevezte, az Európai Parlament pedig 2025-ben nem adta ki az akkor EP-képviselő Magyart. Az ügy azért kerülhetett most ismét elő, mert Magyar EP-mandátuma az országgyűlési képviselővé választásával megszűnt, ezért a KNYF újraindította a nyomozást.
Bár a miniszterelnöknek képviselőként most is van mentelmi joga, az ügyészség most a magyar parlamentet kérte annak felfüggesztésére – ezt ugyanazon a napon jelentették be, amikor jóval nagyobb büntetési tételekkel járó bűncselekményekkel kapcsolatban két volt fideszes miniszter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának a felfüggesztését kezdeményezték.
3 Responses
Kicsit visszaesett a Tisza, de továbbra is népszerűbb, mint a választások idején
Nem attól fog javulni az ügyészség megítélése, hogy egyszerre kérte ki a fideszes miniszterek és Magyar Péter mentelmi jogát
A legnagyobb változást annál a csoportnál mérték, amelynek tagjai növényi és állati eredetű ételeket egyaránt fogyasztottak, ám étrendjük kevesebb zsírt és több szénhidrátot tartalmazott. A biológiai életkoruk a becslések alapján 3,5 – 4,1 évvel lett fiatalabb azokhoz képest, akik több zsírt és kevesebb szénhidrátot fogyasztottak a négy hét leforgása alatt.
A tanulmány társszerzője, Alistair Senior óvatosan fogalmaz. Szerinte azt nem lehet állítani, hogy a résztvevők biológiai életkora fiatalabbá vált volna, sokkal inkább arról van szó, hogy az étrendek alapján a résztvevők „egy fiatalabb emberre jellemző biomarker-profilt” mutattak.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magas szénhidráttartalmú étrend nem süteményekből, édességekből és fehér kenyérből állt. A bevitel főként teljes értékű, minimálisan feldolgozott élelmiszerekből származott, a kutatók pedig hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem vonatkoztathatók a finomított cukrokban vagy egyszerű szénhidrátokban gazdag étrendekre.
Szintén fontos megjegyezni, hogy a biológiai kor gyorsan reagálhat az átmeneti változásokra. A korábbi kutatások már kimutatták, hogy a stressz felfelé tolhatja a biológiai kort, mielőtt a markerek a regenerálódás során ismét csökkennének.
Az étrend ugyanígy gyorsan megváltoztathatja a vércukor-, koleszterin- és inzulinszintet, a gyulladásos folyamatokat, valamint a vérnyomást. Mivel ezek mind szerepet játszanak a biológiai életkor megbecslésében, az „óra” akkor is elmozdulhat, ha az öregedés mélyebb folyamata nem változott.
A vizsgálat azt nem tudta elkülöníteni, hogy a résztvevők öregedése ténylegesen lassabbá vált-e, vagy csak ezek a reakciók tükröződtek vissza az értékekből.