– Az anyósom fél oldalára
béna maradt, súlyosan demens, minthogy én is mozgáskorlátozott vagyok, el kellett helyeznünk egy otthonban. Nemrég értesítettek, hogy kórházba szállította a mentő. Hat órámba telt, mire sikerült kiderítenem, hogy hol van. A sürgősségire vitték, onnan a MISEK belgyógyászatára. A nővér azt állította, nincs ott, és nem is volt. A főorvos utánanézett: járt ott, csak épp továbbküldték a sebészetre… Az újabb sokk akkor ért, amikor a feleségemet, aki 36 évet húzott le egészségügyi dolgozóként Miskolcon, ám időközben 79 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála, időpontot kért a kardiológiai vizsgálatra. Az évenkénti szakorvosi vélemény nélkül – a legutóbbi májusban veszíti érvényét – ugyanis nem írhatja fel a háziorvosa a gyógyszerét. Régebben pár héttel előbb elég volt időpontot kérni, de gondoltuk, romlott a helyzet, nem árt az óvatosság. Ám egy héttel ezelőtt csak novemberre akarták előjegyezni. Kifakadásomra, mint volt egészségügyi dolgozónak adtak végül egy április végi időpontot-írja a mai Északmagyar.
