Cselezzük ki a hipertóniát!

Egy-két mérésből még nem lehet semmire következtetni, éppen ezért többször kell megmérni ahhoz, hogy megtudjuk, szükség van-e életmódváltásra, vagy gyógyszeres kezelésre.

– A gyógyszeres kezelést csak a legvégső esetben kell alkalmazni. Az orvosi rendelőben működik a „fehér köpeny effektus.” Nagyon fontos, hogy két héten át rendszeresen, ugyanabban az időben ellenőrizzük, mérjük az egészségesnek vélt fiatal vérnyomását – folytatta a szekszárdi doktor. – Reális értéket akkor kapunk, ha nyugalomban, ülő testhelyzetben történik a vérnyomásmérés. A gyanús érték életkorral változó, de 18 évesen egy 130/90 feletti érték ha tartósan fennáll, az figyelemfelkeltő jel. Ilyenkor mindenképpen célszerű gyermekkardiológiai szakrendelés felkeresése, egy 24 órás ambuláns (Holter-monitor) vérnyomásmérő felhelyezése folyamatosan figyeli a szív elektromos tevékenységét.

A 140-es határig nem javasolt a gyógyszeres kezelés. A legutolsó irányelvek tovább lazítottak a felfogáson (Fotó: Mártonfai)

– Ha nincs nagy eltérés, akkor nem gyógyszeres kezelést kell elkezdeni, hanem nagyon fontos a rendszeres testmozgás bevezetése, a sószegény diéta, a cukorfogyasztás korlátozása, a testsúlycsökkentés. Túlsúlyos gyermek esetében a kilók leadásával arányosan a vérnyomás is csökken. Ha 2-3 hónap után sem tapasztalunk változást, akkor ajánlott a gyógyszeres kezelés – hangsúlyozta az orvos.

Az ún. néma gyilkosnak sokszor nincsenek tünetei, csak vizsgálat révén nyílik lehetőség ennek felismerésére. – A fejfájás – különösen a tarkótáji –, szemfájdalom, gyakori orrvérzés, szédülés, rossz közérzet, hányinger lehetnek a magas vérnyomás figyelemfelhívó tünetei, de ezek hiányában még nem garantálható a normális vérnyomás sem – jegyezte meg dr. Győri Gábor. – Szerencsére nagyon ritkán észlelünk ilyen intenzív panaszokat. Ha évente 1-2 alkalommal történik egy fiatalnál vérnyomás-ellenőrzés, és normál értékeket kapunk, átmenetileg megnyugodhatunk.

A magas érték kemény munkára készteti a szívet
A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára kifejtett nyomása. A szív ritmusos összehúzódásával pumpálja a verőerekbe a vért, átlagos nyugalmi esetben percenként 4,5-5 litert. Az összehúzódást követően a szívizomzat elernyed, ez adja a vérnyomás alacsonyabb (diastole) értékét. A tartósan magas érték azért nem jó, mert keményebb munkára készteti a szívet, ráadásul az erek belső falán apró sérüléseket hoz létre, emiatt pedig a vérzsírok lerakódhatnak, ami érszűkülethez vezet, esetleg kis vérrögök képződnek, ami érelzáródást okozhat.

Csak a megváltozott életmód a felelős?
Azt nem tudjuk, hogy az ősembernek mennyi lehetett a vérnyomása, így arra sem lehet egyértelmű választ adni, hogy kizárólag a megváltozott életmódot tehetjük-e felelőssé a betegség gyakorisága miatt. Az viszont tény, a hipertónia valódi problémát jelent, hiszen a vezető halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében legtöbbször a magas vérnyomás áll. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a beteg emberek ellátása az egész családot megterheli, gondoljunk például egy stroke-betegre, aki folyamatos ellátást igényel. http://www.teol.hu/