A bevándorlási törvény módosítása óta 98 százalékkal csökkent a magyar menedékkérelmek száma Kanadában – tájékoztatta az MTI-t kedden az Ottawában tartózkodó Sztáray Péter helyettes külügyi államtitkár. A Miskolcra visszaáramló cigányok nagyrészt Angliában próbálnak újra szerencsét.
„Kezelhető lesz” a menekültáradat
„Örömmel konstatáltuk: azzal, hogy Kanadában új szabályokat vezettek be, és módosították a bevándorlási törvényt, megszűnt a jelentős része azoknak az elemeknek, amelyek vonzották a magyarországi kivándorlást. A jelenlegi adataink szerint azóta 98 százalékkal esett vissza az új kérelmek száma” – nyilatkozta diplomatikusan a távirati irodának a helyettes államtitkár.
A tolerancia ára: bevándorlók Kanadában
Sztáray arra kérte partnereit, hogy a visszatelepülésre készülő magyar állampolgárokkal kapcsolatban minden lehetséges információt osszanak meg a magyar kormánnyal. Mint mondta, nincs olyan átfogó kanadai nyilvántartás, amelyben a távozásokat regisztrálnák, támpontul ezért a hazatelepülés anyagi támogatására vonatkozó adatok szolgálhatnak.
„Úgy gondolom, hogy a visszatelepülés kezelhető lesz. Folyamatos, és nem nagy, hullámszerű visszatérésre számítunk” – jelentette ki optimistán az államtitkár.
Kanada milliárdokat spórol
Kanadában két hónapja van érvényben a C-31-es kódszámú bevándorlási törvény, amely a rövid idő alatt is óriási sikereket ért el – idézi Jason Kenney bevándorlásügyi minisztert az Origo. 2012. december 15-étől 70 százalékkal kevesebben kértek bevándorlási engedélyt az észak-amerikai országba, mint a korábbi évek ugyanezen szakaszaiban. Ha ez így folytatódik, a kanadai adófizetők kétmilliárd dollárt fognak megtakarítani a következő öt évben – számolgatott a miniszter.
A 98 százalékos visszaesés az Origo információ szerint 412 helyett 7 fő – decemberben összesen ennyi magyarországi kért menekültstátuszt a kanadai reptereken. A kanadai határőrség közleménye szerint a hazánkból érkezett menedékkérők negyven százaléka miskolci.
Kanada azért volt eddig a cigányok Mekkája, mert a hatósági vizsgálatok rendszerint évekig elhúzódtak, és ez idő alatt minden menekült számára (függetlenül a kérelem jogosságától) biztosították a jóléti és egészségügyi juttatásokat. Egy bevándorlóra így átlagosan 50 ezer dollárt (kb. 11,5 millió forintot) költött a kanadai állam.
Az „üldözések” elől menekülnek
Magyarország biztonságos és demokratikus
Az új szabályozás ezt a várakozási időt 45 napra csökkentette a biztonságosnak ítélt országok esetében. 2012. december 15-én hazánk mellett 26 olyan országot vettel fel erre a listára, ahol demokrácia és jogállam van, nem sérülnek az emberi jogok, és nem éri hátrányos megkülönböztetés az embereket etnikai hovatartozásuk vagy vallásuk miatt.
A kanadai hatóságok ezt a romagyilkosságok és a gyöngyöspatai események vizsgálata után állapították meg. A lista idén nyolc új állammal bővült, ám Románia és Bulgária így sem fért be a biztonságosnak ítélt országok közé.
„Magyarország demokratikus jogállam, az emberi jogok szempontjából pedig biztonságos ország, így aki más országban politikai menekültjogot kér, és félfasiszta diktatúrára hivatkozik, nem mond igazat” – reagált tavaly nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kanadai törvénymódosításra. Az Emmi szerint nyilvánvaló, hogy „azok a magyar állampolgárok, akik az utóbbi években útra keltek, és politikai menedékjogot kértek, a könnyebb megélhetés reményében indultak el, kihasználva a kanadai menekültügyi törvény által biztosított pénzbeli támogatási lehetőségeket”.
„Kérjük őket, hogy itt, szülőföldjükön keressék a tisztes boldogulás lehetőségét, mert Magyarország mindannyiunk közös otthona” – olvasható a közleményben, amelyből az is kiderül, ma Magyarországon kétségtelenül „nem könnyű cigányként boldogulni.”
Eljárást indulhat a segéllyel visszaélőkkel szemben
Mint ismert, a kanadai kormány január végén Miskolcon óriáspákát-kampányt indított, amelyben diszkréten felhívták a helyi cigányság figyelmét, hogy kár próbálkozni, az álmenekülteket gyorsított úton paterolják haza.
Kriza Ákos fideszes polgármester kijelentette, eljárás alá vonják a visszatérő romákat, akik menekültként (meghatalmazott útján) a miskolci önkormányzattól is felvették a segélyt. A városvezető azt is hozzátette, hogy aki visszaadta egykori bérlakását, az nem kaphat helyette másikat.
A miskolci Jobbik már tavaly november elején arra figyelmeztetett, hogy a helyi lakosok beszámolói szerint több városrészbe is szállingóznak vissza a „kanadai fészekrakók”. Jakab Péter, a párt önkormányzati képviselője akkor a visszatelepülők számának drasztikusan növekedését jósolta, és rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte.
Irány Anglia?
Az Alfahír megkereste Jakab Pétert, aki megerősítette, hogy nagy számban érkeznek vissza a Miskolcról kivándorolt romák. A jobbikos képviselő elmondása szerint ezt a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (CNÖ) elnöke, Váradi Gábor is elismerte, hozzátéve, hogy a visszatérők rövid kitérő után már indulnak is tovább Angliába.
Jakab kétségbe vonta a polgármester ígéretét, miszerint felülvizsgálnák a jogtalanul felvett segélyeket. A jobbikos képviselő szerint életszerűtlen, hogy ezektől az elemektől az önkormányzat valaha is pénz szerezzen vissza. Mint mondta, egy októberi rendeletmódosítással a városvezetés éppen hogy lehetővé tette, hogy az önkényes lakásfoglalók saját, összkomfortos ingatlanhoz jussanak.
A lehetetlen állapotok kialakulásáért a város is felelős, mivel éveken keresztül „boldog-boldogtalannak”, vagyis lakhellyel nem rendelkezőnek kiállították a segélyhez szükséges lakcímkártyát – állítja Jakab.
300 millió roma képzésekre
A miskolci önkormányzat most át akarja vállalni az OTP fészekrakó programból keletkezett 600 milliós adósságát, hogy a nem fizető lakókat szélnek tudják ereszteni. A gond csak az, hogy mivel az érintett cigányok jórészt bűnözésből tartották fent magukat, bárhova mennek, várhatóan felfordulást fognak okozni – legalábbis a helyiek ettől tartanak.
Jakab Péter emlékeztetett, hogy uniós pályázatból 150 + 150 millió forint értékben olyan telekprogram megvalósításába fogott az önkormányzat, amelynek keretében a Lyukó-völgyben és Miskolc belvárosában közösségi ház, jogi tanácsadás, különböző képzések és szolgáltatások (mosás-főzés) fogja várni a rászoruló romákat. A miskolci Jobbik szerint a pályázati kiírás nem felelt meg a formai követelményeknek, ezért vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben.
Mint ismert, a Fidesz és az MSZP miskolci képviselői 1,7 milliárd forintból Roma Kulturális Központot építettek volna Miskolcon, ám a Világsátor nevű projekt végül a Jobbik és több civil szervezet tiltakozó akciója miatt elbukott. http://www.alfahir.hu