A Földes Ferenc Gimnázium „névproblémáját” a miskolci önkormányzat képviselő-testületének kell eldöntenie. Ezt mondta Sebestyén László miskolci fideszes országgyűlési képviselő a parlamentben október 10-én, az Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról címet viselő előterjesztés vitájában.

 

A Földes-ügy úgy került elő ismét, hogy a szocialista dr. Varga László a vitában felhívta a figyelmet: a jogszabály alapján továbbra is lehetősége van a Fidesznek az intézmény nevének megváltoztatására, hiszen a két világháború között élt, majd a 2. világháborúban munkaszolgálatosként meghalt Földes Ferenc a kommunista párt tagja, baloldali gondolkodó volt. Szerinte, ha átadják az intézményeket az államnak úgy, „ahogy az várhatóan be fog következni, akkor azt gondolom, hogy újra veszélyben van egy olyan gimnázium neve, amelyet 40 ezren támogattak az aláírásukkal”.

Sebestyén László erre reagálva arról beszélt, hogy annak idején a Fráter György Királyi Katolikus Gimnázium és a Lévay József Református Gimnázium egyesítésével jött létre az iskola. „Ezek után és ilyen nevek után azért számomra is eléggé furcsa egy kommunista névadó” – jelentette ki.

„Véletlenül pont ismerem az iskolát, oda járok focizni, amikor van időm, és a tantestület is egyértelműen nem volt túl büszke a névadójára. Volt több olyan javaslat is, ami arról szólt, hogy maradjon Földes Gimnázium, nem Földes Ferenc miatt, hanem az anyaföld miatt, de ezt ők úgy tekintik, mint egy márkanevet, mint az Adidast, vagy mint a Pumát, például. Ez tanári javaslat volt, tehát úgy gondolom, hogy ezután beszélni arról, hogy egy kommunista, tényleg 33 évet élt emberről az ország egyik legnagyobb és leghíresebb gimnáziumát nevesíteni, azért elég érdekes számomra” – mondta a parlamenti jegyzőkönyv tanúsága szerint a fideszes képviselő.

Kijelentette azt is, hogy Miskolcon többen szerették volna, ha Széchenyi Gimnáziumra változtatják az iskola nevét, ám „ez jelen pillanatban még függőben van”. Hangoztatta, hogy „a város, illetve a városi képviselő-testület ezt a vitát meg fogja oldani és el fogja dönteni”.

Dr. Varga László emlékeztette a fideszes képviselőt, hogy a miskolciak ebben az ügyben egyszer már véleményt nyilvánítottak, mintegy 40 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy a fideszes városvezetés ne változtassa meg az iskola nevét. Dr. Kriza Ákosék ennek hatására meghátráltak, mégis, valószínűleg emiatt történt, „hogy ugyan egyhangúlag támogatta a tantestület a jelenlegi igazgató, most már persze nem igazgató Veres Pál megválasztását, ezzel együtt önök nem választották meg igazgatónak, valószínűleg egy bosszú keretében” – címezte felszólalását Sebestyén Lászlónak. Szerinte január 1-jétől, tehát attól az időponttól, amikor az intézmény már nem önkormányzati, hanem állami fenntartású lesz, a Fidesz újraindítja majd a háborúját a névváltoztatás ügyében.

Minderre Sebestyén László megerősítette azt, amit korábban is mondott: az önkormányzat képviselő-testülete dönt majd erről a kérdésről. „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy képviselőtársam vagy nem figyelt, vagy nem értette, hogy mit mondtam az előbb. Még egyszer: a Fráter György Királyi Katolikus Gimnázium 1730-ban lett alapítva és az 1560-as alapítású Lévay József Református Gimnázium egyesítésével jött létre ez a gimnázium. Ezek után nagyon furcsa, hogy egy kommunista ember nevét viseli a mai napig is. Én úgy gondolom, és ezzel fejeztem be a mondókámat, hogy ezt nem nekünk és nem itt a Házban kell esetleg egymás lejáratásával, pró és kontrájával lerendezni, hanem ezt a névproblémát, azt hiszem, hogy a miskolci képviselő-testületnek a feladata lesz eldönteni” – mondta Sebestyén László.

Október 15.
A kormány különítsen el egymilliárd forintot a miskolci Avas lakótelepen visszaélésekkel eladott lakások megvásárlására és a felhalmozódott rezsihátralékok rendezésére! Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot a szocialista Gúr Nándor, Káli Sándor, dr. Simon Gábor és dr. Varga László nyújtotta be október 15-én a parlamentben. Indítványozták, hogy az ingatlanokat a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja meg, az állam pedig biztosítsa, hogy önkormányzati vagy belügyminisztériumi bérlakásként a térség eladósodott, hitelkárosult családjainak rendelkezésére álljanak.

Ennek forrása például a debreceni stadion építésére vagy más – mint fogalmaztak – „luxusberuházásokra” szánt összeg lehetett volna.

Volna. A parlament ugyanis még csak meg sem tárgyalta a javaslatot: az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottságának fideszes és jobbikos tagjai november 5-én elutasították az indítvány tárgysorozatba vételét.

A szocialisták szerint nem véletlen, hogy a Fidesz és a kormányzópárttal rendszerint együttműködő – mint fogalmaztak – „testvére, barátja”, a Jobbik is nemmel szavazott a bizottsági ülésen: nekik nem érdekük ugyanis, hogy a problémát minél hamarabb megoldják, hiszen akkor nem lehetne, amúgy alaptalanul, a szocialistákat gyalázni, vagy masírozni a problémás miskolci városrészekben.

Merthogy mindkettő megtörtént. A Fidesz a miskolci önkormányzati fenntartású újság lelkes asszisztálásával már augusztusban előszedte a Fészekrakó-témát: Nánási-Kocsis Norbert terjedelmes írást jelentetett meg arról, szerinte kik a felelősök a csalássorozatért. Nyilván nem az egyik jelenleg is folyó Fészekrakó-per elsőrendű vádlottja, a korábban a zakója hajtókáján fideszes kitűzővel flangáló miskolci ügyvéd, hanem az előző, szocialista városvezetés. A Miskolci Napló szerint ez egy vitaindító cikk volt, de vita nem bontakozhatott ki: Káli Sándor korábbi polgármester írt ugyan egy válaszcikket, amelyet a következő lapszámban közöltek is, ám azt úgy tették meg, hogy az írást, még a megjelenés előtt, eljuttatták Nánási-Kocsis Norberthez. Ő nem volt rest, írt egy újabb cikket, immár viszontválaszként. Ezt a két írást egymás mellett hozta szeptember 1-jén az adófizetők pénzén fenntartott lap, jelezve, a vitát lezárta, mert más nem akar megszólalni az ügyben.

Mindez hangulatkeltésre volt jó, mert a fideszes városvezetés akkora már tudta: a miskolci önkormányzat szeptemberi közgyűlésén napirendi pont lesz a Fészekrakó-probléma megoldására irányuló intézkedések eredményességéről szóló beszámolót. Az előterjesztés – meglepő módon – tényszerűen és korrekt módon állapította meg az eddigi történéseket, vagyis azt, hogy a Fészekrakó-program alapvetően a fiatal családok, valamint közalkalmazottak, köztisztviselők lakáshoz jutását könnyítette meg. A hitelprogramot azonban bűnözői csoportok törvénytelenül kihasználták, s ügyvédek, értékbecslők, banki alkalmazottak közreműködésével, hamis igazolások készítése és felhasználása útján az államnak milliárdos nagyságrendű kárt okoztak. Persze ezek a megállapítások egyáltalán nem zavarták a Fidesz-frakció tagjait, a közgyűlési vita során is lelkesen szidták az előző, MSZP-s városvezetést. A szocialisták egyébként már a közgyűlésen is javasolták, hogy egy önkormányzati lakásalap felállításával oldják meg azokat a gondokat, amelyeket a csalók miatt kell még mind a mai napig elviselniük a tisztességes miskolciaknak, ám indítványukat nem támogatta a fideszes többség (az MSZP ezt a javaslatot fejlesztette tovább, s nyújtotta be országgyűlési határozati javaslat formájában, hasonló reakciót kiváltva a kormányzópártból és az őket támogató jobbikosokból).

A Jobbik a fideszes hangulatkeltést meglovagolva szintén elkezdett fészekrakózni, méghozzá a maga egyszerű módján: Magyar Élet Menete elnevezéssel felvonulást hirdettek október 17-re az Avasra. Masírozási tervükről értesülve ugyanakkor politikai és civil szervezetek ellendemonstrációkat szerveztek. Éppen emiatt sokan tartottak egy lehetséges összecsapástól, ám a fokozott rendőri készültségnek köszönhetően egyik rendezvényen sem történt atrocitás. A Jobbik demonstrációján elsősorban „importtüntetők” vettek részt, azaz avasiak nem voltak vevők az akcióra. Bebizonyosodott, hogy az emberek nem kérnek a felvonulásokból, masírozásokból, többségüket a józan megoldások érdeklik.

Október 25.
Zárt ülésen tárgyalta a Javaslat a járási hivatal kialakításáról című sürgősségi előterjesztést Miskolc önkormányzata, noha Földesi Norbert MSZP-s frakcióvezető azt indítványozta, nyílt ülésen tegyék meg. Ezt azonban elutasította a fideszes többség.

Az előterjesztést azért kellett megtárgyalni, mert a parlament által június 25-én meghozott járási törvény értelmében 2013. január 1-jével a járási hivatalokhoz kerültek olyan államigazgatási feladatok is, amelyeket eddig az önkormányzatok láttak el. Ilyenek például az okmányirodai feladatok, a gyermekvédelmi és gyámügyek, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek. A jogszabály szerint Miskolcnak október 31-ig megállapodást kellett kötnie a megyei kormányhivatallal a járási hivatal kialakításáról, az átadandó dolgozókról, ingatlanokról. Ezért volt a sürgősség.

Nos, január 1-jével a város 82 dolgozója át is került a járási hivatalhoz, túlnyomó részt az okmányiroda és a gyámügyi hivatal munkatársai (3 embert az egészségügyi és szociális osztályról adtak át az államnak, 8-at más helyekről). Átadták továbbá a Petőfi u. 23. szám alatti önkormányzati ingatlan földszintjét és 1. emeletét, illetve az okmányirodának jelenleg is helyet biztosító Kis-Hunyad utca 9. szám alatti ingatlant.

Na, ezt nem lehet megtárgyalni, csak zárt ülésen. Annak ellenére, hogy – mint ahogyan arra Földesi Norbert is rámutatott – semmi ok sincs a titkolózásra: ugyan mégis kire tartozna ez az egész ügy, ha nem a város nyilvánosságára, azokra az emberekre, akik hivatalos ügyeiket szeretnék intézni, s január 1-jétől nem szeretnének az átszervezések miatt ide-oda kóvályogni? Ráadásul városi dolgozók tucatjait is érintette a tranzakció, sőt, városi vagyonról is döntöttek, így mindenképpen indokolt lett volna, hogy nyílt ülésen tárgyaljanak az előterjesztésről. Ügyrendi javaslatát azonban nem támogatta az ülést vezető dr. Zsiga Marcell alpolgármester, s a fideszes közgyűlési többség sem. Dr. Zsiga Marcell elutasító álláspontját azzal indokolta, hogy Miskolc érdekében szükséges a zárt ülés.

Az üggyel kapcsolatban ugyanakkor az sem volt világos, hogy ha június 25-e óta lehetett tudni, hogy október 31-ig a megállapodásokat meg kell kötni, akkor az erről szóló előterjesztést miért nem sikerült négy hónap alatt összerakni, s rendes napirendként a közgyűlés elé terjeszteni? eszakonline.hu