Te elfogadtad már azt a nőt, akit ma a tükörben látsz?

Két éve néniznek a játékosok, mamikáztak a megyei kórház nővérei, mivel fog nélkül voltam, teljesen le van bontva a csontozatom Mary Zsuzsa főszerepének végrehajtása végett, amire utalt Sass is a kabaréban, meg néhai férje, de senki sem mondta ki a nevemet. Gége és hangszálbénulásom lett a tüdőbetegsége mellé az áldozómnak, a struma életmentő műtét iszonyatos volt. Jövő héten megyek a tüdőgondozóba, lehet, hogy oxigénre lesz szükségem. A strumámat a megyei kórházban támadták meg 1997-es ismételt győzelmükkor feketemágiával, amiből egyből mintát is vett az orvosi kar, azóta ünnepelt a Hunnia börtön. Így nem fogadhatom el magamat, mert ez nem természetes ráncosság, vagy öregség, a város bűneinek elhordoztatásával születésem óta, betegségeivel és deformációival együtt, mert a legnagyobb bajuk a tökéletes egészség mellett az emberség és a szépség, a szép hang volt, ezért bontották le mindenemet kommunikációsan, így végtelen a kitermelése alulról a nemi népeknek. Még két éve azt mondta az egyik festő, hogy szép vagyok érdek nélkül. Azóta már rám sem lehet ismerni. A fema, amibe a város zárt, elvette tőlem a hegyvidéki levegőt, a tiszta forrásvizet, a napfényt és az anyát, mivel mindig mindenben gátolt engem, legnagyobb ellenségem lett születésem óta, mert ahol egy ember megszületik, ott a sötétség népe várja. Hatalmas pókhassal tolatok az utcán, nevetnek rajtam, akik látják, mi van rajtam.