Deutsche Welle
Keno Verseck azon tanakodik, vajon jobb lesz-e a magyarországi romáknak a Tisza alatt. Mindenesetre Magyar Péter történelmi jelzést küld a cigányellenesség visszaszorítására. De vajon mennyire gondolja komolyan?
A politikusnak különleges érzéke van a jelképes politizálás iránt. Időnként történelmet ír vele. Például amikor a beiktatásakor fellépett az Országgyűlésben a többségében roma gyerekekből álló sükösdi tamburazenekar, vagy amikor Oláh Ibolya elénekelte a Kossuth téren a melankolikus, hazafias dalt, a Magyarországot. Különleges pillanat volt ez az egész európai roma közösség számára, mert tagjai még sosem szerepelhettek ennyire látványosan egy hatalomváltás pillanatában. Ráadásul pont akkor, amikor véget ért egy 16 évig tartó autoriter rezsim.
De az új miniszterelnök nem elégedett meg pillanatnyi gesztusokkal.
A Tisza-frakció négy roma képviselője közül az egyik, Kőszegi Krisztián a parlament alelnöke lett, soha előtte roma nem töltött be ilyen magas funkciót. Annak a jelentőségét, ami mostanság történik, nemigen lehet túlbecsülni. Változik a hang, miután a Fidesz előzőleg sokadíziglen hajmeresztően cigányellenes kijelentésekkel jól földbe döngölte őket.
Gazdasági-társadalmi értelemben a cigányság nagy része az elmúlt 16 évben egyre mélyebbre süllyedt egy kasztszerű rendszerben, függött az államtól – a társadalom peremén. Gyerekeiknek javarészt a szegregáció jutott az iskolákban. Viszont a választások előtt módszeresen megvesztegették a romákat a Fidesz képviselői.
A közösség ismertebb tagjai azonban ki akarják várni, hogy az új hatalom tettekben is új útra lép-e. Mert például egyetlen roma államtitkár sincs. Horváth Aladár jogvédő azt mondja, még túl korai véleményt mondani a romapolitikáról. A nagy kérdés, hogy mi várható: a rendszer kozmetikázása vagy teljes átalakítása? Ha Magyar Péter meg tudja győzni a többséget, hogy a romák is magyarok, akkor nagy államférfiként vonul be a történelembe. Ritka, hogy egy ország ekkora esélyt kapjon egy második rendszerváltásra – mondta Horváth Aladár a Deutsche Wellének.

3 Responses
Ez is egy Júdás, csak feketében.Soha nem volt olyan kivételezés a cigányokkal,mint Orbánék alatt. Kutya is jó dolgában vész meg.
Ja, ja
A Bangó Margit által megénekelt Népköztársaságban. 😁😂🤣
Pazmeg ! És megtalálta a Német Hullám? Szólt George Soros bácsi, mi?
„Hétgyermekes munkás cigány családba született, Horváth Aladár és Babos Magdolna fiaként. 1982 és 1984 között az LKM betanított munkásaként dolgozott, majd a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola hallgatója lett, ahol 1987-ben tanító-népművelő diplomát szerzett. 1986-ban folklóregyüttest alapított, Romafolk néven. 1985-től 1986-ig a körömi, majd 1989-ig a miskolci 40. számú általános iskola tanára volt.
A rendszerváltás idején kapcsolódott be a közéletbe, 1988 és 1989 között a miskolci Gettóellenes Ideiglenes Bizottság vezetője volt, amely Európa első cigány polgárjogi mozgalma volt, és amely sikerrel akadályozta meg a város szélére tervezett „alacsony komfortfokozatú telep” felépítését. 1989-ben a Phralipe Független Cigány Szervezet ügyvivője, miskolci tagszervezetének vezetője, és a Művelődéskutató Intézet ösztöndíjasa lett, 1990-ben pedig a Soros-alapítvány támogatásával lett népművelő a békeszállói cigánytelepen.
2002 és 2004 között a Medgyessy-kormány, majd 2006-ig az első Gyurcsány-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal szociálpolitikai tanácsadója volt.[5] 2003-ban rövid ideig az Országos Cigány Önkormányzat elnöke volt. Puccsal távolították el a hatalom számára kulcsfontosságú posztról. A 2010-es országgyűlési választáson ismét független jelöltként indult, ezúttal az edelényi székhelyű egyéni választókerületben, de nem szerzett mandátumot. 2013 végén belépett a miskolci székhelyű Magyarországi Cigánypártba, melynek a 2014-es országgyűlési választáson listavezetője volt, a párt a szavazatok 0,18%-át szerezte meg, így nem jutott a parlamentbe.[6] Horváth ezután ismét a Roma Parlament elnöke lett”