„Megtaláltátok a kézikönyvet, aminek az a címe, hogy Hogyan basszunk ki az újságírókkal?”
A meglepő kérdést Bojtár B. Endre, a Magyar narancs főszerkesztője tette fel kedden Kustánczi Norbertnek a Médiafórum egyesület eseményén. Maga a szituáció is furcsa volt, hiszen Kustánczi újságíró volt, egy időben a 24.hu, majd később az azóta megszűnt zoom.hu főszerkesztője, jó néhány éve a Nyugat.hu szerkesztőségébe is ellátogatott.
Most pedig a Miniszterelnökség kommunikációért felelős államtitkáraként volt jelen egy panelbeszélgetésen, ahol meg is kapta Bojtár B. Endrétől a fontos kérdést, amire azt mondta, nem találtak ilyen könyvet, de még nem sikerült mindent átnézniük. Emlékeztetett rá, hogy a Miniszterelnökség abban az épületben van, ahol a kormányváltás előtt Lázár János minisztériuma működött, és a pincében rengeteg Lázár-képet és karácsonyi üdvözlőlapot találtak Lázár János aláírásával.
Kézikönyv helyett képek Lázár Jánosról
A Médiafórum Egyesület kedden délután rendezte meg a Minőségi Újságírás Díj második negyedévi átadóját. A díjazottakról már írtunk , a díjátadót szakmai program előzte meg. Aminek második panelbeszélgetéséből idéztük a fenti mondatokat. A beszélgetés vendége volt Kustánczy Norbert mellett Simon Éva (Liberties), Tóth Balázs (Átlátszó) és Vorák Anita (Telex). A beszélgetést Bojtár B. Endre (Magyar Narancs) vezette.
A fő téma az volt, hogy milyen változtatásokra lenne szükség a kormány részéről, hogy teljesüljön az igazi átláthatóság a közpénzek felhasználása és a kormányzati működés területén.
A beszélgetés nagy része szakmai volt, de megtudtuk azt is, hogy a Tisza-kormány megalakulása óta a minisztériumok több mint ezer olyan közérdekű adatigénylésre válaszoltak, amelyek még az előző kormány alatt érkeztek, de akkor nem foglalkoztak velük.
Tegyék nyilvánossá az adatokat, és akkor nem kellenek a közérdekű adatigénylések!
Azt is megtudtuk, hogy minden minisztériumban vannak olyan emberek, akiknek ezek megválaszolása (is) a feladata, de azért létezik a központosítás, azaz koordinálják a válaszokat.
A sajtó részéről javaslatként merült fel, hogy az lenne az igazi megoldás, ha szükség sem lenne a közérdekű adatigénylésekre. Vagyis, a kormány valóban tegye nyilvánossá a közérdekű adatokat, és úgy, hogy a keresésük ne igényeljen félnapos munkát. Ehhez kitűnően lehetne használni azokat a jelenleg nem használt oldalakat, amelyeket az előző kormány az uniós előírások miatt hozott létre, de azóta nem is foglalkoztak velük.
Az első beszélgetés, amelynek egyik vendége munkatársunk Szilágyi József volt, arról szólt, hogyan változott az adatokhoz való hozzáférés az új kormány megalakulása óta. A beszélgetésben Bábel Vilmos (444), Bánszegi Rebeka (24.hu), Bodoki Tamás (Átlátszó) és Szilágyi József (Nyugat) vett részt, a moderátor Wirth Zsuzsanna (Direkt36) volt.
Kapunk választ, de nem biztos, hogy arra, amit kérdeztünk
Az újságírók alapvetően egyetértettek abban, hogy a kormánykommunikációban vannak pozitív jelek, például már kapunk válaszokat a kérdésekre. Igaz, hogy nem túl gyorsan, és időnként nem is azt, amit vártunk vagy amit kérdeztünk. Szilágyi József erre két példát hozott fel az egyik az azbesztügy, ahol végül nem részletezték, miért az önkormányzatokra bízták a döntéseket, és hogy az előírt önerőt hogyan határozták meg pontosan.
A másik pedig, hogy miért állították le az M87-es és az M86-os gyorsforgalmi utak építéséhez szükséges kisajátításokat, és azok mikor folytatódhatnak.
A beszélgetés végén abban is egyetértettek, hogy az új kormány emberei még tanulják a feladatukat, Bodoki Tamás azt mondta, már az is előrelépésnek számít, ha már nem hazaárulóznak és Soros-bérenceznek le minket.
