Dr. Barkai László itt van: Miskolc. ·
Miskolcon az egészségügyi problémák jelentős része hasonló az országszerte dokumentált
körülményekhez 
(orvos- és nővérhiány 
, hosszú várólisták
, túlterhelt sürgősségi osztályok
), de
több területen a helyzet az országos átlagnál súlyosabb
a betegek és a dolgozók beszámolói
alapján.
Extrém túlterhelt sürgősségi ellátás

Szakdolgozó- és altatóorvos-hiány

Kritikus intenzív osztályos kapacitáshiány
Nagy betegforgalom a régió szociális helyzete miatt

Eszköz- és infrastruktúrahiány
A dolgozók kiégése és elöregedése
Az akut és tervezett műtétek közti feszültség
A miskolci helyzetet különösen súlyossá teszi, hogy a város és Borsod-Abaúj-Zemplén megye
sokkal rosszabb egészségi és szociális mutatókkal rendelkezik
az országos átlagnál, miközben
a megyei kórház gyakorlatilag teljes régiós centrumként működik 

A betegek beszámolóiban visszatérő probléma a 10–15 órás várakozások
, a stroke- vagy
súlyos állapotú betegek késlekedő ellátása 
, a zsúfoltság
, az adminisztráció nehézségei
,
a betegek számához viszonyítva elégtelen orvos- és nővérlétszám 

Több beteg arról számolt be, hogy a sürgősségin hosszú ideig a váróban ültek
súlyos
tünetekkel, a vizsgálatokra sokat kellett várni
, a személyzet ingerült vagy kimerült volt 
Ez országosan is probléma
, de Miskolcon a régiós központi szerep miatt mindez
koncentráltabban jelenik meg 
Dolgozói beszámolók szerint a sebészeti és intenzív ellátás különösen kritikus
: nincs elegendő
intenzív ágy
, nagy műtétek után sem jut minden beteg intenzív megfigyelésre
, akut műtétek is
tolódhatnak
, az altatóorvos-hiány miatt kreatív ún. „kényszermegoldások” alakultak ki 
Egy dolgozói levél szerint az összevont osztályok betegszáma megnőtt
, az intenzív kapacitás
nem bővült megfelelően
, az őrzőkben kevés az ápoló és az eszköz 
, a személyzet ezt néha
„orosz rulettnek” nevezte
(jelentsen ez bármit is).
Ez a fajta kapacitásfeszültség országosan is ismert
, de Miskolcon különösen sokat emlegetik 
Miskolc és Északkelet-Magyarország több szempontból rosszabb helyzetű
, hiszen magasabb a
krónikus betegségek aránya
, rosszabb a lakosság általános egészségi állapota
, nagyobb a
szegénység
, sok a hátrányos helyzetű beteg
, rosszabb a prevenció lehetősége a háziorvosi
lefedettség elégtelensége miatt is 
Ez azt jelenti, hogy több a súlyos állapotban érkező beteg
a kórházban, sokan későn jutnak
ellátásra
, a betegek jelentős hányada a sürgősségit használja alapellátás
vagy szakrendelés
helyett. A dolgozók véleménye szerint emiatt a rendszer gyorsabban „bedugul”
, mint például
a nyugat-magyarországi centrumokban.
A magyar egészségügy egészében súlyos az elöregedés 
és a szakdolgozóhiány 
, de az
északkeleti régióban nehezebb a munkaerőt megtartani
, hiszen sok fiatal orvos Budapestre,
Debrecenbe vagy külföldre megy
, illetve egyetem után nem Miskolcot választja
munkahelyének 
Ezek miatt az idősebb, nyugdíj után is dolgozó orvosokra többletterhelés hárul
, gyakori a túlóra
„már nincs ember” 
, „egy műszakot alig tudnak kiállítani”
, „a dolgozók is áldozatai a
rendszernek”
Többen megtapasztalták, hogy egyes speciális ellátások, beavatkozások –
szakember hiánya miatt – Miskolcon már nem érhetők el
, emiatt Debrecenbe vagy
Budapestre kell utazni 
Bár történtek fejlesztések és felújítások
, a kritikák szerint bizonyos osztályok zsúfoltak
,
kevés a működő műtő és az intenzív férőhely
, régi az infrastruktúra
, eszközhiány
és logisztikai
problémák vannak
A helyiek gyakran úgy érzik, hogy a modernizáció nem érte utol a
betegszám növekedését
, a régiós terheléshez képest kevés az erőforrás 
Az, hogy több országos gond egyszerre, erősebben jelentkezik 
Fontos hozzátenni, hogy a beszámolók mellett sok beteg pozitív tapasztalatokról is ír
, a
dolgozók szakmai tudását
és elhivatottságát
gyakran dicsérik, miközben azt hangsúlyozzák,
hogy „a rendszer omladozik körülöttük” 
A kritikák nagy része nem az egyes egészségügyi
dolgozók ellen irányul 
, hanem a túlterhelt struktúra és a menedzsment ellen 
A megyei és városi intézmények több lépcsőben történt összevonása során először is egy kis
vidéki kórház (Szikszó) szerény tapasztalatokkal rendelkező igazgatója, Tiba Sándor
(a
szakma teljes meglepetésére
, de nyilván politikai hátszéllel
) kapott kinevezést Miskolc város
nagy múltú, jól működő Semmelweis Kórháza élére
(Kriza Ákos polgármester). Ezt követően
a megyei és a városi intézmények összevonása során ezt a személyt teljes váratlansággal 
központilag kinevezték az egyesített a B-A-Z Megyei Központi Kórház főigazgatójának
(Balog Zoltán miniszter). Egy olyan szerteágazó, regionális feladatokat ellátó intézmény
vezetésére kapott kinevezést, amely szűkebb értelemben 800 000, tágabban 1,5-2 millió lakos
legmagasabb szintű fekvőbeteg ellátását biztosítja 
Működése során elismert szakemberek
távoztak a kórházból
, az intézmény lejtmenetbe került
, így Tiba doktort alig több mint egy
éves működését követően eltávolították 
Helyére érdemi pályáztatás nélkül 
máról-holnapra kinevezték Révész János onkológus doktort
(Kásler Miklós miniszter), akinek előzetesen nem volt vezetői tapasztalata
és rálátása egy nagy
egészségügyi intézmény irányítására
Az eredmény az volt, hogy az orvosi megbeszéléseken
az érkező Révész doktort ugyan felállva kellett köszönteni
, miközben sikerült több mint
10 milliárd forint adósságot összehozni
a kórház költségvetésében.
A tarthatatlan helyzet miatt az igazgatót – érdemei elismerése mellett – Pintér Sándor kinevezte
országos kórházi főigazgatónak
, helyére pályázatot írtak ki
Három jelölt közül végül nem a két
jelentős kórházvezetői tapasztalattal rendelkező pályázó közül választott a Belügyminisztérium,
hanem egy harmadikat neveztek ki
, aki nem felelt meg a pályázati kiírás feltételeinek 
Kb. 1,5 év elmúltával – figyelemmel az országos választásokra
– az új kórházvezető visszaadta
megbízatását
, így jelenleg nincs kinevezett főigazgató Miskolc város és a megye összevont
egészségügyi intézményében 

No comment… 
