Dr. Szabó Imre, a földtudomány kandidátusa és a Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézet Tanszék egykori professzor emeritusa jól ismeri az Avas történetét. Mi több, személyesen is érintett volt néhány jelentősnek mondható pillanatban, amikor megindult a föld a lakótelepen. Már a beszélgetésünk elején tisztázza, hogy a legenda soha nem a süllyedésről szólt, arról terjedtek a hírek, hogy csúszik a terület.
Az Avas lakótelep kiépítése óta szembesül csúszásokkal
A panelrengeteg kiépítése előtt, amit 1969-ben kezdtek meg, Miskolc hegyén jellemzően gyümölcsösök, kiskertek voltak. Az akkori vezetés számára ideális és olcsó területnek bizonyult a tervezett lakótelep kiépítésére, minthogy könnyű volt becsatornázni és a talajvíz sem jelentett gondot. A munkálatok során már megfigyelhetőek voltak földcsúszások, jellemzően azon a zöldterületen, ami az Ifjúság útja mellett áll a domboldalban, de mivel sürgetett mindenkit a kitűzött átadás dátuma, ezért a lecsúszott földtömeget gyorsan elhordták és folytattak minden munkát, mintha mi sem történt volna.
Később, amikor komoly problémákat okozott a hozzá nem értés és a terület ismeretének, tanulmányozásának hiánya, a Budapesti Műszaki Egyetem akkori munkatársai szakértették az érintett szakaszt és kialakították a csapadék elvezető árkokat, amelyeket a mai napig láthatunk ezen a részen.
Talán kevesen tudják, de az Avason mély-kutak is találhatók, amelyek funkciói sokrétűek. A kezdetekkor szintén problémát jelentett, hogy a néhány kiépített kútról ellopták a vasfedelet, ami a lakosság számára hozzáférhető volt, azt eltömítették. Aztán a 90-es években 30 új kút került kialakításra, amelyek fedelét egy fejlesztésnek köszönhetően már olyan csavarokkal rögzítették, amelyek nem eltávolíthatóak. Ezek a kutak teszik lehetővé többek között azt, hogy a szakemberek havi rendszerességgel ellenőrizzék a vízszintet és információt kapjanak az esetleges elmozdulásokról a föld felszíne alatt. Megnyugtató az, hogy az utóbbi évtizedben nem lehet kimutatni ilyen elmozdulásokat, legalábbis jelentőseket nem.
Az Avasi Gimnázium épületének csúszása komoly probléma volt
Dr. Szabó Imre hangsúlyozta, hogy geológiai szempontból nagyon fontos az adott terület helyismerete földréteg és kőzetek szempontjából. Mindenhova lehet ugyanis építeni, csak tudni kell, hogyan. Ennek egyik ékes példája a 90-es években az Avasi Gimnázium építkezése volt, ahol a szakértelem hiánya egy jelentős mértékű fölcsúszást eredményezett, az addig felépített szerkezet kvázi megindult lefelé, komoly károkat és késlekedést okozva ezzel. Annak idején úgy jutottak pénzhez a tervezők, hogy újításokat nyújtottak be. Az Avasi Gimnázium terveinél is ez történt, ahol sajnos egy nagyon rossz alapozási módot választottak és az épület alá tervezett tornaterem miatt levettek a terhelésből, az úgynevezett rézsüből (bevágások és töltések vízszinttel meghatározott szöget bezáró oldalfelületei), aminek fontos szerepe volt a bekövetkezett csúszásban.
A professzor hozzátette, hogy kisebb mozgások mindig is voltak nem csak Miskolc ezen részén, de az északi térségben, a Rudabánya, Sajóbábony, Szuhogy vonalon leginkább, ugyanis a Pannon-tenger anno itt húzódott. A mozgásokat főként az idézi elő, hogy két különböző korból származó kőzetréteg – a pannonkori és a negyedkori – képződmények között a víz átfolyik.
A szakember hangsúlyozta, hogy az új építkezéseknél csak nagyon körültekintően lehet ezekhez a földrétegekhez nyúlni, helyismeret és kellő mérések nélkül nem szabadna semmit elkezdeni. Ha ez viszont megtörténik, gyakorlatilag bárhova lehet bármit építeni az Avason is, a föld nem fog megcsúszni.
Összességében tehát az, hogy az Avas süllyed, nem igaz.
Földmozgások vannak, de az utóbbi időben ezek alig érzékelhető, nem számottevő mozgások. Építkezésnél, főleg az Avas Ifjúság utcai lejtőjén kell különös körültekintés akkor, ha bárki a föld mélyebb rétegivel dolgozik, az Egyetemváros felőli oldalon ilyen problémák sosem voltak, a földréteg különbözősége miatt.
Süllyedő nagyvárosok a világban
Visszatérve a BBC aktuális írására, 48 tengerparti város süllyedését vizsgálták Ázsiában, Afrikában, Európában és Amerikában. Ezek olyan helyek, amelyek különösen érzékenyek a tengerszint emelkedésére, amelyet főként az éghajlatváltozás okoz, és a süllyedő földterületekre. A tanulmány és az ENSZ népességi adatai alapján a BBC becslése szerint közel 76 millió ember él ezeknek a városoknak azokon a részein, ahol átlagosan legalább évi 1 cm-rel süllyedt a föld 2014 és 2020 között.
A weboldalon egy bolygónkat 3D-ben ábrázoló animációban kiválaszthatunk bármelyik várost, hogy lássuk, mennyit süllyed. Egy térkép zölddel jelöli az adott város legnagyobb süllyedésű területeit, a süllyedést elősegítő tényezők részleteivel. A süllyedési sebességet minden városban egy referenciaponthoz mérik, amelyről a tudósok feltételezik, hogy stabilabb, mint mások.
A talajvíz kiszivattyúzásának veszélyei
Számos tényező járulhat hozzá a süllyedéshez, beleértve az
- építkezést, a
- bányászatot, a
- tektonikus eltolódásokat, a
- földrengéseket és a
- természetes talajkonszolidációt – ahol a talaj közelebb préselődik és idővel sűrűbbé válik.
De „az egyik leggyakoribb ok a talajvíz kitermelése” – magyarázza az NTU-tanulmány vezető kutatója, Cheryl Tay. A tanulmányban azonosított 48 tengerparti város felében jelentős hatással volt.
A föld süllyedésének és a tengerszint emelkedésének kombinációja felgyorsítja a „relatív tengerszint-emelkedést” – mondja Ms. Tay. „Két összetevő van: a föld lefelé mozdul, a víz pedig felfelé mozdul.”
Még több hír és kihagyhatatlan érdekesség várja a boon.hu portálon:
Egy válasz
Friss hír: az Avas szerencsére nem csúszik, de a Pátria alatt megnyílt a föld. Augusztus 11 után indul a süllyedés, 10 év után várhatóan teljesen elsüllyed. Ha ez mégsem történne meg a betonevő baktériumok az 50 éves korhadt elemeket már nagyban emésztgetik.
VZ atomtudós, fotós, professzor, Zsolca szakértő
– Hír vége –