Bántotta a volt sportigazgatót, hogy több általuk bevezetett innovációt – mint a DVTK-kézikönyv vagy a játékoskategóriák létrehozása – sokan kifiguráztak itthon. Hangsúlyozta, hogy bár a Diósgyőr stabil költségvetéssel rendelkezik, hosszútávon nem tudtak volna versenyezni a három topklubbál, ezért önazonos futballra törekedtek.
A magánéletével kapcsolatos pletykákról is beszélt Horváth, amelyeket szerinte javarészt megírattak. Elismerte, hogy ha magába néz és azt mondja, hogy nem ad erre támadási felületet, akkor nem születtek volna ilyen cikkek. Hozzátette, hogy ha ő lenne a csapat tulajdonosa, minden győztes meccs után ünnepelne a szurkolókkal, de ő csak a sportigazgatója volt.
Horváth szerint a projekt konkrét megvalósítása éppen most jöhetett volna el: megvolt a megfelelő vezetőedző, 11 játékossal alakult volna át a játékoskeret, egészségügyi szakembereket is hoztak volna. Úgy fogalmazott, hogy minden hibájával együtt egy olyan rendszert hagynak maguk mögött, amit tovább lehet építeni.
A jövőjét illetően Horváth egyelőre nem vállal munkát más klubnál, tanulmányutakra indul, többek között egykori mentorához, Luís Castróhoz. Célja, hogy a megszerzett tudást megtanulják hatékonyan átadni is, mert szerinte a sikeres klubépítésnek ez lehet a kulcsa. A DVTK-nak továbbra is szurkolni fog.
