Tizenöt százalékkal drágul a közösségi közlekedés Debrecenben – döntötte el a város közgyűlése. Legutóbb tavaly augusztusban volt tarifaváltozás. Papp Viktor, a Fidesz–KDNP debreceni közgyűlési frakcióvezetője a szokásos fideszes sirámokat adta el a döntés kapcsán, csak a többi párttársához hasonlóan ő sem fogja fel, ezekkel a mondatokkal valójában a saját kormányát kritizálja:
„A szomszédunkban zajló háború következtében elszabadult infláció, valamint az energiaárak drasztikus emelkedése egy tetemes költséget ró a város közösségi közlekedésének üzemeltetésére.”
Debrecennek Szegedhez hasonlóan éves szinten 10 milliárd forintba kerül a közösségi közlekedés üzemeltetése. De vannak különbségek a szolgáltatásban:
- Szegeden három villamosvonal van, Debrecenben kettő, ezek a villamosok is csak hétköznap járnak most még, a májusi áremeléssel együtt indul meg újra a hétvégi villamosközlekedés, Szegeden ezzel szemben sosem álltak meg a villamosok,
- Szegeden egy másodpercre nem állt meg a trolibusz-közlekedés sem, Debrecenben gyakorlatilag megszüntették, idén trolipótló buszok járnak a korábbi trolivonalakon, nincs hír arról, hogy visszaállnának a menetrendbe a trolik.
- Debrecen az utazóközönség harminc százalékát állja az üzemeltetésnek, Szegeden ez az arány csak huszonnégy százalék.
A havibérletek gyakorlatilag egy árban lesznek Szegeden és Debrecenben. Továbbra is Miskolcon a legdrágább a bérlet ott a villamosokra, buszokra is érvényes havi bérlet 9400 forint. A 24/72 órás jegyeket, heti, kétheti bérleteket tekintve Szeged a legolcsóbb város.
5 Responses
https://uploads.disquscdn.com/images/dc1b2373902599bb717f0d8d1fbafa83878c65937d0682835fe60e6420222e4e.jpg?w=800&h=595
Pali nem találod a vc-t? Nem tudod, hol kell magad lehx
debrecenben nem jár hétvégén a villamos, nálunk viszont a libegőre is érvényes
Miskolcon a melós változást akart. Megkapta Paliéktól . Munkába menet jövet sokkal több időt tölt el a
tömegközlekedés járgányain vagy a csatlakozásokra várva.
Jössz itt nekem a debreceni hétvégével.
Aki tök hülye a közlekedéshez, az nem az utazási igények és a helyi adottságok összehangolásával, egyes közlekedési formák másokkal szembeni preferálásával, ösztönzőkkel, stb. operál, hanem szerény ovis szinten összehasonlít banánt sárgarépával, pacalt húsvéti sonkával, jegyárat itt és ott. Mert így a gondolkodás egyből szükségtelenné válik, annyit meg egy ötéves gyerek is tud, hogy hétszáz több mint ötszáz.
Viszont akik ilyen szinten képesek mozogni, azok reformálják meg Szanticska tömegközlekedését, az talán menne.