Január 23-án országos sztrájknapok kezdődnek, van olyan vidéki város, ahol az összes gimnáziumból jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. De a legnagyobb megmozdulásra január 31-én lehet számítani, amikor a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak az ülősztrájkhoz. A pedagógusok azt is követelik, hogy vonják vissza a kormányrendeletet, ami változtatott a tanárok kirúgásának szabályain.

Jogaikat követelő tanárok
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
FRISS CIKKEK A TÉMÁBAN

A pontos szám még nem ismert, de az biztos, hogy kifejezetten nagy – akár több ezres – az érdeklődés a hétfőn kezdődő, egyhetes országos pedagógussztrájk iránt – tudta meg a hvg.hu. A január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdette meg, később a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott hozzájuk.

A sztrájknapok a január 31-ére – az egy évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk évfordulójára – meghirdetett Szolidaritás Napjával és országos ülősztrájkkal zárul, amelyre a PDSZ a szakszervezeteket, civil szervezeteket és állampolgárokat is meghívott. A legnagyobb megmozdulás éppen erre a napra várható, ehhez ugyanis már

a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak a reggel 8–10-ig tartó, kétórás figyelmeztető sztrájkjukkal.

A munkabeszüntetés folytatását a hatnapos „Tudásmenet az oktatásért” végén hirdette meg a PDSZ, ahol a résztvevők 180 kilométert gyalogoltak Miskolctól Budapestig, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira.

 

© Facebook / Pedagógusok Szakszervezete PSZ

Nem állnak meg

A tanárokon kívül tavaly a velük szolidáris diákok és szülők is sztrájkokkal, élőláncokkal, tiltakozó megmozdulásokkal próbáltak érvényt szerezni követeléseiknek, de ezekből eddig semmi nem teljesült. Sőt, a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok közül többeket elbocsátottak, mások maguktól mondtak fel. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kirúgásokra azért került sor, mert a tanárok törvényt sértettek, így ők „nem tehettek mást”.

A tanárok által kért béremelés ügyében eközben a kormány folyamatosan az Európai Unióra mutogat, azt ugyanis uniós pénzből akarják fedezni, de az ígért támogatások még mindig fel vannak függesztve, a kormány ugyanis nem teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Azóta kiderült, hogy hasonló okokból a közérdekű alapítványokba kiszervezett egyetemek az Erasmus+ és a Horizont programokban sem vehetnek részt.

A jövő héten kezdődő, egyhetes munkabeszüntetésnek másik apropója is van: a kormány január közepén egy váratlan rendeletben változtatott a tanárok kirúgásának szabályain. Eszerint, ha a munkáltatónak tudomására jut, hogy a pedagógus szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi a kötelezettségét, akkor az eddigi 15 nap helyett a tanév végéig, azaz augusztus elsejéig van módja elbocsátani őt. Vagyis lényegében, ha egy tanár januárban polgári engedetlenségben vett részt, az is előfordulhat, hogy csak a tanév végén kapja meg az értesítést arról, hogy felmond neki a tankerület.

 

© Olvasónk

A szakszervezetek ezért az eddigiek mellé új követeléseket is megfogalmaztak:

nemcsak azt kérik a kormánytól, hogy vonják vissza a kormányrendeletet, hanem azt is, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt.

Az, hogy az újabb sztrájkhullámot rögtön egyhetesre tervezték, nem véletlen, a PDSZ szerint azért nem egy napban gondolkoztak, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon. Az időpontot pedig azért január 23-ra tették, mert ekkorra már véget ér a nyolcadikosok középiskolai felvételije, tehát a sztrájk nem veszélyezteti a továbbtanulásukat.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a hvg.hu-nak hozzátette: „sokak részéről volt arra igény, hosszabb legyen a sztrájk”.

Fotó: boon.hu