Sokan laknak például a Rózsás-dűlőben magánterületen. Ezek az emberek igyekeztek a kis faházakat fűthetővé tenni, sőt igénybe veszik az önkormányzat tüzelőadományát is, mi pedig segítünk a szállításban. Az utcai szociális munkások rendszeresen látogatják őket, és segítenek nekik, amiben csak tudnak” – jelezte az intézményvezető. Megjegyezte: olyan hajléktalan emberekből álló csoportról is hallott, akiket az egyik temetőbe engedtek be, hogy ne közterületen tartózkodjanak. Ez azonban nem az ő általuk ellátott városrészben történt. Megjegyezte, korábban a krízis időszakban oly népszerű teajárat már két éve nem működik.
„A rendelet óta annyi változás tapasztalható, hogy most már nem közterületen húzzák meg magukat a hajléktalanok, hanem igyekeznek magánterületekre „beköltözni”. Van, ahol szívességből lakhatnak, más esetekben elhagyott telkeken, kis faházakban lelnek szállásra. Van, akinek sátor vagy a maga által hulladékanyagokból összetákolt bodega az otthona. De megmaradt a lépcsőház is, hiszen az szintén magánterület. Amíg az ott lakók nem szólnak a rendőrségnek a hajléktalanok miatt, addig a rendőröknek nincs jogkörük őket felszólítani a lépcsőház elhagyására-írja az Északmagyar
