A kormány családpolitikája alapvetően azt célozná, hogy azok vállaljanak gyerekeket, akik el is tudják tartani őket, igaz, a szegényebb családoknak nem is nagyon segítenek ebben, az intézkedések többsége a jobb körülmények között élőknek nagyobb mértékben kedvez. Ennek alapján azt várnánk, hogy a középosztályban ugrik meg a születésszám, ám az adatok nem ezt tükrözik:
A LEGFELJEBB 8 ÁLTALÁNOSSAL RENDELKEZŐ NŐK KÖRÉBEN 18 ÉVES KOR KÖRÜL EGY LOKÁLIS MAXIMUM LÁTSZIK A TERMÉKENYSÉGI ARÁNYSZÁMBAN, ÉS AZ ÁLTALUK VÁLLALT GYEREKEK SZÁMA IS NŐTT ANNAK ELLENÉRE, HOGY MAGA A TÁRSADALMI CSOPORT IDŐKÖZBEN MEGFOGYATKOZOTT.
A maximum 8 osztályt végzett nők száma 473 ezerről 363 ezer főre esett vissza 2011 és 2016 között a 15-44 éves korcsoportban, miközben mintegy tizedével nőtt körükben a gyerekszám.
Ezzel szemben a diplomásoknál egy fordított trend figyelhető meg, a csoport létszáma a vizsgált időszakban 10 százalékkal nőtt, viszont csak 4 százalékkal lett több náluk a gyerekvállalás. Van tehát egy egyre szűkülő, ám minden bizonnyal
EGYRE INKÁBB LE IS SZAKADÓ, ALACSONYAN ISKOLÁZOTT, FIATALON TÖBB GYEREKET VÁLLALÓ NŐI RÉTEG MAGYARORSZÁGON, MÍG A DIPLOMÁSOK SZÜLÉSI KEDVE NEM NÖVEKSZIK.
Kevesebb volt az újszülött 2017-ben, és többen haltak meg, mint előtte. A szegényebb megyékben jön a világra a legtöbb gyerek.
A Demográfiai Portrében külön nem térnek ki a földrajzi megoszlásra, de a nemrég kijött adatokból tudjuk, hogy a termékenység a legjelentősebb mértékben a legszegényebb országrészekben emelkedett, ami szintén ráerősít a fenti következtetésre. Ez azért ad különösen sok okot az aggodalomra, mert az a sok gyerek, aki most ilyen családokba születik, jó eséllyel maga is megismétli a szülők életútját, hiszen Magyarországon elsősorban a családi környezet határozza meg az előrejutási lehetőségeket.
https://index.hu/gazdasag/2018/11/07/demografiai_portre_2018_gyerekvallalas_termekenyseg/
