„A lengyel kormány csak a belpolitikai csatákban hasznos eszközt és pénzforrást lát az Európai Unióban. A valódi európai értékeket kizárólag Varsó és Budapest képviseli a szemükben, de hogy valójában ki is a visegrádi térség vezető ereje, abban már nem értenek egyet. Sőt, előszeretettel használják egymást saját érdekeik mentén Brüsszelben” – állítják lengyel egyetemi kutatók, akik Lengyelország Európa-politikájáról hamarosan megjelenő tanulmányuk apropóján beszélgettek az EUrologussal.
A poznańi Adam Mickiewicz Egyetem (UAM) által vezetett kutatás során Budapesten, Brüsszelben, Londonban és más európai fővárosokban készítettek interjúkat a lengyel Európa-politikára rálátó politikusokkal és minisztériumi szakértőkkel. A hároméves munkát lezáró tanulmány novemberben jelenik meg, a főbb eredményekről pénteken tartottak előadást Brüsszelben.
Ki itt a főnök?
A 2015-es kormányváltás előtt szó sem esett a lengyel vezetésben arról, hogy az országnak különutas politikát kellene vinnie az EU-ban, magyarázta a lublini Maria Curie-Skłodowska
Egyetemen oktató Piotr Tosiek. A Jog- és Igazságosság (PiS) párt azonban hamar kinyilvánította, hogy a Lengyelország számára az uniós tagság előnytelen. Helyette egy regionális együttműködést javasoltak az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő tíz uniós tagállamból. Az volt az elgondolás, hogy ez először az EU-n belül működhetne egyfajta lobbicsoportként, és később akár önálló gazdasági pályára is állhatna.
Ha pedig ez nem sikerülne, a visegrádi négyek (V4), vagyis Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország szövetsége is megteszi, gondolták. Tosiek szerint nem sokkal a kormányalakítás után a lengyelek a színfalak mögött a három másik ország értésére adták, hogy V4-et a saját céljaikra akarják felhasználni. Ha valóban így történt, érdekes belegondolni, hogy vajon mit szólt hozzá Orbán Viktor, akinek szintén vannak saját érdekérvényesítési tervei a visegrádi országokkal.
https://index.hu/kulfold/eurologus/2018/05/28/majd_megtanitjuk_a_nyugatot_kessel-villaval_enni/
