MA MŰHIBA LENNE, PEDIG 96-BAN A SOTE-N MÉG TANANYAG VOLT.
30 éve kaptam meg az orvosi diplomámat. Akkoriban az áttétes tüdőrák, az AIDS és a felnőttkori akut leukémia lényegében halálos ítélet volt, a repülőgépen pedig dohányozni is lehetett.
1990 és 1996 között jártam a SOTE ÁOK-ra. Nézzük, mi történt azokban az években?
1990-ben kapott először ember génterápiát. 1991-ben vizsgálták először működés közben az emberi agyat funkcionális MR-rel. 1993-ig nem tudtuk, hogy léteznek mikroRNS-ek (felfedezőik 2024-ben Nobel-díjat kaptak), a szklerózis multiplexnek pedig csak a tüneteit tudtuk enyhíteni. 1994-ben azonosították az emlőrák kockázatbecslésében ma alapvető BRCA1-gént, egy évvel később a BRCA2-t. 1995-ben Karikó Katalint épp lefokozták, mert senki nem hitt az mRNS-ben. Dolly, a klónbárány 1996 nyarán született, épp akkor, amikor átvettem a diplomámat. Ugyanebben az évben érkezett meg az a terápia, amely az AIDS-et halálos ítéletből krónikus betegséggé szelídítette.
Amikor én végeztem, PET-CT még nem létezett. Az emberi genom feltérképezéséről álmodni sem mertünk. Egyetlen fehérje térszerkezetének megfejtése évekig adhatott munkát egy kutatócsoportnak; ma egy mesterséges intelligenciával készült, szabadon elérhető adatbázis több mint 200 millió fehérje szerkezetét jósolja meg. A stroke-ot ápoltuk, de érdemben nem kezeltük. HPV-oltás nem volt, a „mikrobiom” szót nem ismertük.
Úgy tanultuk, hogy
szívelégtelenségben a béta-blokkoló tilos. (Ma egyes típusainak mellőzése műhiba.)a hormonpótlás védi a nők szívét. (Nem védi.)a felnőtt agyban nem keletkezik új idegsejt. (Bizonyos agyterületeken keletkezik.)a margarin egészségesebb a vajnál. (Akkoriban tele volt transzzsírral.)az elhízás akaraterő kérdése. (Ma hormonális betegségként, akár gyógyszerrel is kezeljük.)30 év alatt ennyit fordult a világ, de a következő tízben, a mesterséges intelligencia térnyerésével még többet fog.
Nektek mi jut eszetekbe még?
És szerintetek min fogunk ugyanígy mosolyogni 2056-ban?
