Miskolc képviselete Genfben… 
Fájdalmas volt hallgatni és nézni, amikor Tóth-Szántai József, Miskolc város polgármestereként felolvasott egy szöveget városunk bemutatásaként egy nemzetközi rendezvényen Genfben. Aki ezt látta-hallotta, kicsit szégyenkezett magában. Szégyenkeztünk, mert nagyon visszás, amikor valaki nem tud angolul, de megpróbál angolul beszélni: sajnos szörnyen hangzik, amit az is meg tud ítélni, aki nem ismeri a nyelvet. Szégyenkeztünk, hogy nincs a mi városunkban olyan városházi vezető, aki elfogadható nyelvismerettel elmondta volna a beszédet? Ha már nem beszél angolul, miért nem lehetett ezt anyanyelven elmondani szinkron tolmáccsal, miért kellett ilyen siralmas bizonyítványt kiállítani városunkról ezzel a jelenettel? Kevésbé lett volna dehonesztáló, ha nem erőltetik az angol nyelvű felolvasást.
Tudjuk, hogy vannak közszereplők, akik minisztériumot, netán katedrát, sőt rektori kinevezést kaptak úgy, hogy nem tudnak idegen nyelven. Nem kell messze menni, hogy találkozzunk velük. Példának okáért egyesek felhozzák a jelenlegi külügyminisztert, Orbán Anitát, aki hosszú éveken át élt angolszász nyelvi és munkahelyi környezetben, de a kiejtése már-már bántóan keleteurópai akcentusú. Viszont ő szabatosan, változatos szókinccsel, leírt szövegek nélkül közvetíti mondanivalóját, vagyis vita- és tárgyalóképes. Tóth-Szántai József viszont láthatóan nem tud angolul és még a fáradtságot sem vette, hogy begyakorolja az angol nyelvű felolvasást ott, ahol Miskolcot ország-világ előtt hivatott képviselni.
Szavai szerint a beszédével tucatnyi befektetőt inspirált arra hogy a városunkban telepedjenek le és fektessenek be. Miért van az embernek az az érzése, hogy itt sántít valami?
