A Tisza vízállása Tiszalök-felső vízmércén meghaladta a 450 centimétert, ezért az aszály miatt a nyár végén leállított Tiszalöki Vízerőmű kedd reggel ismét megkezdte működését – közölte az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság.
Az erőművet a nagy nyári aszály idején, augusztus 29-én kellett leállítani, akkor Szakács Péter Lajos, a Tisza parlamenti képviselője azt hangsúlyozta, hogy az erőmű elsődleges feladata a vízhozam szabályozása, az energiatermelés csak másodlagos funkciója.
Az erőmű leállásával 12,9 MW-nyi villamosenergia-termelés esett ki a rendszerből, ami 0,65 százaléka a Paksi Atomerőmű teljes kapacitásának.
Korábban
Kik voltak a foglyok?
A tiszalöki kényszermunkatáborban (hivatalos nevén: 2. sz. Állambiztonsági Munkatábor) 1951 és 1953 között átlagosan 1300–1700 fogoly raboskodott egy időben. A rabok két fő csoportra oszlottak: [1]
-
- Szovjetunióból hazaszállított magyarországi németek: Olyan sváb nemzetiségű katonák és civilek, akiket a szovjet lágerekből (Gulag) engedtek el, ám a magyar hatóságok (az ÁVH) a határnál nem engedték őket szabadon, hanem egyből Tiszalökre hurcolták őket. [1, 2]
- Külföldi állampolgárok és internáltak: A környező országokból (Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia) származó, „osztályellenségnek” bélyegzett személyek és politikai elítéltek. [1, 2]
A munkakörülmények
A foglyokat rendkívül embertelen körülmények között, szögesdróttal körülvett deszkabarakkokban szállásolták el. [1]
Az 1953-as tiszalöki sortűz és lázadás
Nagy Imre 1953-as miniszterelnöki amnesztia-rendelete után a foglyok joggal várták a szabadulásukat. Amikor megtudták, hogy a szabadon bocsátásukat elhalasztják, 1953. október 4-én békés tiltakozásba kezdtek a tábor udvarán. Az ÁVH-s őrség pánikba esett és fegyvertelen tömeg közé lőtt. A sortűz következtében 5 fogoly meghalt, és több mint harmincan megsebesültek. [1, 2, 3, 4, 5]
A tábor felszámolása
A tragédia után nemzetközi és politikai nyomásra a tábort 1954 elején végleg felszámolták, az épületeket pedig lebontották, hogy a helyét is eltüntessék. A külföldi német foglyokat kiutasították Nyugat-Németországba és Ausztriába, a magyarokat pedig szabadon engedték. [1, 2, 3]
A foglyok szenvedésének és a sortűz áldozatainak emlékét ma a vízerőmű közelében, az egykori tábor helyén felállított Tiszalöki Hadifogoly Emlékmű őrzi. [1, 2]
