„Tudom, hogy hol volt Lázár János, tudom, hogy mit csinált Lázár János, sejtem, hogy miért titkolta, és ezt már nyilvánosságra is fogjuk hozni” – mondta a Telexnek adott interjúban Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az egykori fideszes tárcavezető utazásairól, amelyek miatt az Origo 2014-ben pert indított a Miniszterelnökség ellen.

Hozzátette: nem magánéleti szála van a történetnek, hanem business-szála.

Ruff Bálint állítása szerint, „leszédült az asztalról”, amikor meglátta, hogy Navracsics Tibor minisztériumában milyen volumenű szerződéseket kötöttek különböző cégekkel.

Az előző kormány 7,6 milliárd forintot fizetett ki a Századvégnek különböző tanulmányokra és mérésekre, ezzel kapcsolatban Ruff Bálint azt mondta, hogy napokon belül nagyjából 100 titkos, úgynevezett háromezres határozatot hoznak nyilvánosságra, amelyekben egyebek mellett eldugott századvéges tanulmányírásokról döntöttek. Ruff Bálint szerint csak a Századvégre elköltöttek az elmúlt években 20-30 milliárd forintot, majd közölte, hogy az ügyben feljelentést fognak tenni.

A miniszter szerint „az emberek el fognak majd képedni”, amikor nyilvánosságra hozzák a kutatóintézetekkel között szerződések okozta kiadásokat. Önmagában már a NER fenntartása is óriási összegeket emésztett fel, a kormány pedig eddig 2000 milliárd forint értékben tett feljelentést – jegyezte meg.

Állítása szerint a Tisza Párt is rendel felméréseket, de közpénzből semmilyen kutatás nem készül. Néhány héten belül kiírnak majd egy közbeszerzést, amelyen bárki elindulhat, és onnantól kezdve minden kutatás, amelyet az állam megrendel, nyilvános lesz – ígérte.

A miniszter kitért a meleg párok örökbefogadására is, ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a jogegyenlőségben hisz, és egy árvaházban sínylődő gyerek sokkal jobb helyen van egy meleg párnál, mint egy állami intézményben.

Az adórendszerről azt mondta, hogy lesz vagyonadó, ami az egymilliárd forint feletti jövedelmek adóztatását jelenti majd. Ruff arról is beszélt, hogy rendezik a nyugdíjakat, és újragondolják a katát.

Szeptemberben olyan törvényt is hoznak, ami meghatározza, hogy milyen szereplőkkel, milyen ütemben váltsák fel a jelenlegi Alaptörvényt egy olyan alkotmánnyal, amit népszavazással szentesítenek majd. Azt ígérte, hogy az alkotmányozási folyamatba bevonják az ellenzéket is.

Hétfőn derült ki, hogy Ruff Bálint veszi át a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ irányítását, ezeknek az intézményeknek az a feladatuk, hogy koordinálják a titkosszolgálatok működését és a felkészülést különböző haváriahelyzetekre. A miniszter szerint bár statútumilag ezek a Miniszterelnökségen vannak, valójában a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója, Tóth Péter koordinálja az említett szerveket.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalért (AH) a belügyminiszter, az Információs Hivatalért (IH) a külügyminiszter, a koordinációs szervekért pedig a nemzetbiztonsági főtanácsadó felel.

Ruff Bálint azt mondta, nem szereti az óellenzék kifejezést, és ezt többször jelezte Magyar Péternek. Azokra a politikusokra szerinte jogosan haragszanak az emberek, akik hagyták az országot ebben maradni 16 évig, holott az volt a dolguk, hogy megtegyenek mindent a rendszer lebontása érdekében. Úgy vélte, hogy annak a 80 százalékát, amit Magyar Péter csinált, bármelyik korábbi ellenzéki vezető is megtehette volna, de sokan nem tettek semmit, csak bementek az ATV-be nyilatkozni.

Ruff Bálint beszélt az ügynökaktákról is, állítása szerint 1990 után 5 évente volt kötelességük felülvizsgálni a szolgálatoknak, hogy a náluk lévő régi iratok titkosszolgálati védelmet érdemelnek-e. Ruff szerint a rendszerváltás óta minden alkalommal fenntartották az iratok titkosítását, most viszont mindent át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL), egy bizottság felé pedig meg kell indokolni a szolgálatoknak, hogy miért nem adnak át bizonyos iratokat.