Az Alkotmánybíróság tartalmilag nem is vizsgálhatta az Alaptörvény módosítását, ezt a jogát éppen a Fidesz-kormány vette el sok-sok évvel ezelőtt.
Miután az Alkotmánybíróság múlt héten érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az ellenzéki képviselők normakontroll-kérelmét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) megszüntető Alaptörvény-módosítással szemben, most a további három indítványukat is lesöpörte.
A Fidesz értelmezése szerint Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítása közjogilag érvénytelen volt, emellett kifogásolták a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását, valamint az Alkotmánybíróságra visszavezetett életkori korlátot.
Az Ab hétfői ülésén ugyanakkor visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek további három Alaptörvény-módosítására vonatkozó indítványát – derül ki az Alkotmánybíróság honlapján megjelent határozatból.
A döntés azt jelenti, hogy Baka András vitán felül Magyarország köztársasági elnöke, a nyugdíjba küldött alkotmánybíráknak pedig távozniuk kell.
Hétfőn ugyanaz történt, mint az előző héten a kekvákat megszüntető Alaptörvény-módosítás esetében: az Alkotmánybíróság többsége hatáskör hiányában, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek beadványát a köztársasági elnök eltávolításával és a 70 évnél idősebb vagy 12 évnél tovább képviselőként szolgált alkotmánybírák nyugdíjazásával szemben.
Az indítványozók azt is indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt a jogállamiság és demokrácia értékének az értelmezése érdekében. Az Ab-végzés indoklása természetesen diplomatikusan nem tér ki arra, hogy az ilyen véleménykérést a beadvány aláírói nemrég még hazaárulásnak tekintették, csak megállapítja, hogy ez nyilvánvalóan fölösleges lett volna. (via Hvg.hu)
