A társadalmi helyzetképet jelentősen befolyásolja a roma népesség

Itt Miskolc és Kassa között egyfajta regionális verseny alakult ki,

hiszen mindkét város jelentős gazdasági és munkaerőpiaci központként működik. Ugyanakkor Miskolc földrajzi fekvéséből adódóan viszonylag távol helyezkedik el a határ menti területektől. A vármegye határközeli térségeiben az 5000 főnél nagyobb települések is ritkán fordulnak elő, és a funkcionális ellátottság itt is gyengének tekinthető. A közlekedési kapcsolatok terén ugyanakkor az elmúlt években érzékelhető előrelépések történtek, mint például az autópálya-fejlesztések, valamint a Budapest és Kassa között közlekedő intercity-járatok.

A határon átnyúló kapcsolatok egyik legfontosabb erőforrását a közös kulturális tőke jelenti. A magyar és szlovák lakosság együttélése, valamint a szlovákiai magyar közösségek jelenléte kedvező alapot teremt az együttműködések számára, ugyanakkor az etnikailag sokszínű térségek sajátos kihívásokat is hordoznak. A társadalmi helyzetképet jelentősen befolyásolja a roma népesség sok esetben marginális helyzete, ami hozzájárul a társadalmi polarizáció erősödéséhez.

A demográfiai folyamatok szintén kedvezőtlen képet mutatnak. A természetes fogyás és az elvándorlás következtében számos térségben 10–15 százalékos népességcsökkenés figyelhető meg. Bár a korstruktúra egyes területeken az európai vagy akár a magyarországi átlagnál fiatalosabb, az elöregedés és a népességfogyás hosszú távon komoly kihívást jelent.

– hívta fel a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra a figyelmet Varga Bence.

A munkaerőpiaci helyzetet tekintve a magyar–szlovák határrégiót két periférikus térség találkozása jellemzi. A munkanélküliségi ráta magasabb, a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivitás pedig alacsonyabb az országos átlagoknál. Magyarországon ugyan kedvezőbb mutatók figyelhetők meg, de például

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében továbbra is jelentős szerepet játszik a közfoglalkoztatás, amely mintegy 15 ezer ember számára biztosít munkalehetőséget.

Miközben több ágazatban, különösen a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a gépjárműjavításban és az építőiparban, munkaerőhiány tapasztalható, a térségben jelentős munkaerőtartalékok is rendelkezésre állnak.

Nógrád vármegyében mintegy 730, Borsod-Abaúj-Zemplénben 2300, Besztercebánya megyében 800, Kassán pedig közel 4450 potenciális munkavállaló jelenhetne meg a munkaerőpiacon.