A Szarvas-kúti rét ikonikus fájára június 30-ig lehet szavazni, döntőbe jutott a Bükk ikonikus és rendkívül koros fája.
A Bükk-hegység szívében, Répáshuta és Bükkszentkereszt között félúton, a Szarvas-kúti rét szélén áll egy hatalmas, idős bükkfa. Kora 250-300 évre tehető. Már akkor itt volt, amikor a környéket még összefüggő, háborítatlan erdők borították.
Ez a fa nemcsak egy öreg példány a sok közül. Élő tanúja annak, hogyan alakította át az ember a tájat az elmúlt évszázadok során. Látta, amikor az ide érkező telepesek üveghutákat alapítottak, és az erdők fáját az üveggyártás szolgálatába állították – innen ered a közeli Répáshuta és Bükkszentkereszt (eredetileg Újhuta) neve is. A vidék
másik meghatározó mestersége a mészégetés volt: a környező völgyekben ma is felfedezhetők a hajdani boksák nyomai, és a közeli Mészégetők völgye is őrzi ennek emlékét.
A telepesek az erdő egy részét jószágaik számára legelővé alakították – így jöttek létre a ma is látható hegyi rétek. Az így átalakított táj a későbbi évszázadokban tovább formálódott. A 19-20. században egyre intenzívebbé vált a fakitermelés, és az erdők nagy részét kivágták, majd újratelepítették. Ma a környéken sok helyen fiatal, egykorú állományok nőnek. Ha azonban megállunk ennél az öreg bükkfánál, közvetlen közelében még láthatunk egy apró, megkímélt erdőfoltot, amelynek ő maga is része: száz-kétszáz éves bükkökkel, amelyek még egy természetesebb erdő képét idézik.
A Szarvas-kúti réten állva az ember egyszerre érzi a múlt súlyát és a jövő lehetőségét. Ez a bükkfa csendben emlékeztet arra, hogy az erdő nem pusztán nyersanyagként kiaknázandó erőforrás, hanem megőrzendő, természetes örökség – írja bejegyzésében az Év fája közösségi oldala.
