-
egyszacover 2048×899 miskolci börtön is elismerte, hogy nincsen egyetlen olyan zárkája sem, ami megfelelne Richter Gyula speciális helyzetének.
A miskolci börtön megsértette az amputált lábú Richter Gyula emberi méltóságát, személyes szabadságát és az egyenlő bánásmód követelményét – mondta ki jogerős ítéletében a Debreceni Ítélőtábla. A börtönnek magánlevélben kell bocsánatot kérni a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelétől, és félmilliós sérelmi díjat fizetni neki.
Richter Gyulával nem bántak állapotának megfelelően a miskolci börtönben. Sőt, egyenesen kíméletlenül bántak vele. Mint az első fokon eljáró Miskolci Törvényszék is megállapította: bár nyilvánvalóan segítségre szorult, semmilyen segítséget nem kapott a börtön személyzetétől. Hogy aztán amikor átkérte magát egy másik börtönbe, megtorlásként még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzák.
Az idén januári, még nem jogerős ítélet szokatlan egyértelműséggel és erkölcsi elmarasztalással fogalmazott: a börtön intézkedései és mulasztásai amellett, hogy sértették a jogszabályokat, „egyben az empátia és belátás teljes hiányát” mutatták.
De mit is tettek – vagy inkább nem tettek – a végtaghiányos Richter Gyulával?
A férfi erős dohányos, 20–25 szálat is elszív naponta. A földszinti zárkákban nem lehetett dohányozni, a dohányzó viszont messze volt tőlük. Olyan zárkája is volt, ami 162 méterre volt dohányzótól. Ennél is messzebb volt sétaudvar, amihez el kellett vánszorognia járókerettel a COVID-járvány idején kötelezően. Az udvaron nem volt szék, amin megpihenhetett volna.
WC és a zuhanyzó sem volt a zárkában, így oda is segítség nélkül kellett elaraszolnia. A mellékhelyiségben nem volt kapaszkodó, így nyitott ajtó mellett kellett szükségét végeznie. A helyváltoztatáshoz nem kapott segítséget az őrszemélyzettől. Fogvatartott társai segítettek neki olykor.
Tapasztalatai szerint a „panaszkodók” nem számíthattak sok jóra, eldöntötte hát, hogy átszállítását kéri másik börtönbe. Csakhogy a nevelőtisztje nem volt hajlandó átvenni a kérelmét, amit így titokban, egy szabaduló társával sikerült kijuttatni közvetlenül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához.
Ennek aztán meglett a szomorú következménye. Jött a megtorlás a miskolci börtönben. Jogellenesen különítették el, amikor áthelyezték egy egészségügyi zárkába, fegyházas körülmények közé, bár a szabadságvesztését a legenyhébb fokozatban, fogházban kellett volna letölteni, ahol nappal nyitva tartják a zárkaajtókat, és kevesebb a fegyelmi megkötés. Kiszúrásból nem dohányzó egészségügyi zárkába helyezték át, ahol az ajtót mindig zárva tartották. Külön csapás volt számára, hogy a zárka az első emeleten volt, lift és segítség híján lépcsőznie kellett, hogy sétaudvarra és börtönboltba le tudjon menni.
Richter Gyula bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A Miskolci Törvényszék meg is állapította a börtön jogsértéseit, kötelezte is bocsánatkérésre az intézetet, de kártérítést mégsem kaphatott a mozgássérült férfi. A bíróság arra hivatkozott, hogy bár Richternek módjában állt, nem tett hivatalos panaszt a komisz körülmények miatt. A győzelem így csak erkölcsi volt.
Jogi képviselője, Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje fellebbezett a felemás döntés ellen. Azzal érvelt, hogy amikor láthatóan fogyatékossággal él valaki, a börtönnek külön kérés nélkül, magától kell cselekednie és ésszerűen alkalmazkodni a fogvatartott speciális igényeihez emberhez méltó fogvatartás érdekében. Feltárta azt is, hogy maga az elsőfokú bíróság is rögzítette: éppen azért került számára rosszabb körülmények közé Richter, mert kérelmezni merészelte áthelyezését egy másik börtönbe, így nem várható el tőle, hogy panasszal éljen fogvatartási körülményei miatt. Ahogyan az is megfontoltságra inthette a férfit, hogy nevelőtisztje átvenni sem volt hajlandó az áthelyezési kérelmét. Egyébként is hiába panaszkodott volna, hiszen maga a miskolci börtön is elismerte, hogy nincsen egyetlen olyan zárkája sem, ami megfelelne Richter Gyula speciális helyzetének.
A Debreceni Ítélőtábla elfogadta Bieber Ivóna érvelését. A jogerős ítélet immár nem hiányolta a hivatalos panaszt, mert a fogyatékkal élő Richtertől „nem volt elvárható, hogy panaszt emeljen amiatt, hogy az alperes [a börtön] semmibe vette segítségnyújtási kötelezettségét”.
A bíróság ezért jogosnak ítélte a mozgássérült férfi kártérítési igényét, és 500 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg neki.
7 Responses
🚨 HAMISAN VÁDOLJÁK Szabó Kevin magánnyomozót, mégis bebörtönözték, ahol egyre rosszabb állapotban van. Ennek ellenére nincs az országban egyetlen személy sem, akinek hatalmában állna belenézni az ügyünkbe és megszüntettetné a jogtalan, hamis vádakon alapuló fogvatartást!
🆘 Eddig mi segítettünk embereknek — sokszor saját pénzünkből.
🚑 Az ECHO Mentőcsoportot saját költségen finanszíroztuk, csak azért, hogy másokon segíthessünk!
❗ Most nekünk van szükségünk segítségre!
⚖️ 2026. május 12-én Szabó Kevin magánnyomozó ügyvédje fellebbezést adott be a letartóztatás ellen.
„A nyomozóhatóság álláspontjával ellentétben, védencem nem tett olyan kijelentést K■■■ Sándornak, miszerint ő a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség képviseletében járna el, magatartása közlésmódja nem keltette még a látszatát sem annak, hogy bármilyen hivatalos szerv képviseletében járnának el. Figyelemmel arra, hogy Védencem évtizedek óta magánnyomozói tevékenységet folytat, kialakult gyakorlata alapján az adatgyűjtése során, főként a lefolytatott szóbeli kommunikáció során elhangzott pontok visszaidézhetősége, az információ torzulás megelőzése végett eseti jelleggel használ hangrögzítő eszközt. 2026. április 21. napján Védencem a gyanúsítás történeti tényállásában szerepeltetett K■■■ Sándorral ■■■■■■■■■■■■ 5. szám alatt – folytatott szóbeli beszélgetést saját hangrögzítő eszközével teljes egészében rögzítette.
A nyomozóhatóság gyanúsításban közölt álláspontjával ellentétben védencem nem a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség eljáró tagjaként mutatkozott be, a beszélgetés szövegkörnyezete tartalma egyértelműsíti, hogy védencem hivatalos személy vagy eljárása látszatát sem keltette. Ezt a gyanúsítást nyomozati anyagban fellelhető bizonyítékok is cáfolják, hiszen a Szabó Kevinhez köthető írásos megkeresések egyértelműen tartalmazzák, hogy magánnyomozói minőségben járt el meghatalmazás alapján. Ezen túlmenően M■■■■ Csaba igazságügyi szakértő rendőrségi tájékoztatása is azt tartalmazza, hogy számára is egyértelműen kiderült a Szabó Kevintől kapott e-mailből, hogy magánnyomozó ezen személy.
Fontosnak tartom rögzíteni, hogy védencem egy 10 évnél idősebb szürke színű – az ügyben felvett tanúvallomással is alátámasztottan – Angol honosságú rendszámmal ellátott szürke színű Opel Vivaro kisbusszal jelent meg 2026.04.21. napján Sárospatak területén. Gépkocsija külső megjelenése, ruházata még felületes szemlélő számára sem kelthette semmilyen hivatalos szervhez történő tartozás látszatát sem, ezen túlmenően ilyen irányú közlést a nyomozóhatóság álláspontjával ellentétben nem tett, mindezekből egyenesen következik, hogy nem kelthette még a látszatát sem annak, hogy ő vagy élettársa Juhász Mónika hivatalos bármely szervhez tartozna. A becsatolt hanganyag egyértelműsíti, hogy K■■■ Sándor nem tehetett olyan közlést sem a lánynak sem az iskola igazgatójának, hogy védencem és társa a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség, avagy más hivatalos szerv képviseletében járna el, másrészt védencem egy a nevére kiállított magánnyomozói névjegykártyát is átadott K■■■ Sándor részére, amely ügyiszintén alátámasztja a védelem azon álláspontját, miszerint a nyomozóhatóság a rendelkezésre álló adatokból téves következtetéseket vont le. Hiszen kk. ■■■■■ Karolina tudatában nem alakulhatott ki – ezirányú információ hiányában – olyan tartalom, hogy védencem hivatalos személy és emiatt kell beülnie az Opel Vivaro típusú gépkocsijában, kk. ■■■■■ Karolina saját akaratából, édesapja tudtával, önszántából ült be a gépkocsiba és tartózkodott benne a hozzávetőlegesen 10-15 perces menetidőben amíg az édesapja munkahelyére meg nem érkeztek.
„Nevezett a kk. K■■■■ Karolina vonatkozásában kívánta megtekinteni és beszerezni a telefonján tárolt S■■■ Balázs ■■■■■ folytatott messenger beszélgetések tartalmát, ezért felajánlotta K■■■ Sándornak, hogy a lányáért elmennek a Sárospatakhelyen található ■■■■ Gimnáziumba és elhozzák őt K■■■ Sándor munkahelyére. K■■■ Sándor mivel abban a tudatban volt, hogy hivatalos személy Szabó Kevin, ezért telefonált az iskola és a lány osztályfőnökének, valamint lányának, hogy nyomozók fognak érteni hozzá és nyugodtan jöjjön el velük. Szabó Kevin és társa ezt követően kk. ■■■■■ Karolinát Sárospatakhelyről a Sárospatak, ■■■■■ szám alá szállították, miközben az autóban többször is a 05000/822/2024. bü. számú bűnüggyel kapcsolatban érdeklődött és kérdéseket tett fel neki azzal kapcsolatban.”
A fellebbezett végzés indokolásának [3]-[8] pontjai olyan adatokat tartalmaznak, amely vonatkozásában védencemmel megalapozott gyanú közlése nem került sor, kizárólag az indokolás [5] pontjában rögzítettek részletei kerültek a gyanúsítottal közlésre. Megjegyzendő, hogy az indokolás hivatkozott részeiben a gyanúsításban közölt bűncselekmény történeti tényállásának – személyi szabadság megsértése – tényállási elemei nem lelhetőek fel.
Az emberi méltósághoz, szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Kiemelkedően fontos érdek fűződik a büntetőeljárás tisztességességének biztosításához. A Be., tekintettel a büntetőeljárási jogviszonyok természetére – az Alaptörvény I., valamint II. cikkében foglaltak szellemében („AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani”; „Az emberi méltóság sérthetetlen.”; „Védelmük az állam elsőrendű kötelessége.”) –, rendelkezik az alapvető jogok védelméről. Ebben az alapelvben ölt testet az a mindenki számára biztosított jogállami garancia, mely az alapvető emberi jogokat sértő, önkényes büntetőeljárásoknak gátat szabva, a teljes büntetőeljárásra nézve deklarálja az alapvető jogok tiszteletben tartásának és védelmének, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartásának kötelezettségét, különös tekintettel a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz fűződő jogokra.
A kényszerintézkedés nem lehet előrehozott büntetés, a lehető legrövidebb ideig kell tartania (Be. 279.§ (1) bek. e) pont) és csak addig szükséges, amíg a büntetőeljárás céljai másképpen nem biztosíthatóak.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a nyomozás meghiúsításának veszélye akkor reális, ha azt konkrét tények támasztják alá (ld. pl. W kontra Svájc, kérelem száma 14379/88).
Debrecen, 2026. május 12.
Tisztelettel:
Szabó Kevin
gyanúsított képviseletében
Takarodj már, ne védd a védhetetlent!!!
Vagyunk egy páran akiknek elég sok gondot, bosszúságot és veszteséget okozott a magánnyomozó úr „áldásos” tevékenyége, szembemenve a joggal és az igazsággal. Amikor valaki másokat átver, jogtalan előnyhöz juttat, vagy szándékosan befolyásolja az igazság kiderítését netalán tudatosan félrevezet, ne csodálkozzon ha önmaga is hasonló helyzetbe kerül.
Manapság is divat még a böriben, hogy rendszeresen seggbe kúrják egymást a buzeránsok?
Ez nem divat kérdése. Ez pusztán csak egy életforma. Odabent nem olyan az élet, mint idekint. A börtönt képzeld el úgy, mint egy párhuzamos univerzumot, ahol sok minden normálisnak számít, ami idekint nem. Nagyon jól ismerem a benti körülményeket, mert hat évig dolgoztam a bv-nél. Egyébként a fogvatartottak zöme él odabent szexuális életet. Ez tény. Viszont ettől ők még nem feltétlenül homoszexuálisok. A börtönszex nem egyenlő a homoszexuális együttléttel. A homoszexuális, vagy esetleg biszexuális emberek önszántukból és közös örömszerzés céljából létesítenek egymással szexuális aktust. A fogvatartottak esetében viszont túlnyomó részben nem önkéntes alapon és nem örömszerzés céljából történik a szexuális közösülés. Odabent csak a legerősebbek ánusza maradhat szűz. A gyengébbeket előbb, vagy utóbb megerőszakolják. Vannak akiket csak 1-2 alkalommal és vannak akiket rendszeresen, akár napi szinten többször is. Általában nem a szexuális kielégülés az indíték, hanem a dominancia megerősítése. Kicsit olyan ez, mint amikor több kutyát tart az ember és a kutyák lerendezik egymás között azt, hogy ki legyen a falkavezért. Összeverekednek, megharapják egymást, vagy kimerülésig harcolnak. Az erősebb kutya ledominálja a gyengébbet és így ő lesz a falkavezér. A börtönben is ez történik. Ott is vannak verekedések, balhék, stb. Ennek a dominancia harcnak a része, a szexuális erőszak is. Egyszerű a képlet. Vagy te erőszakolsz meg másokat, vagy téged erőszakolnak meg mások. Általában anális, vagy orális közösülés szokott történni. Illetve, olyan is rendszeresen előfordul, hogy az anális közösülést követően, az azt elszenvedő személy, orális szexben is részesül. Ilyenkor az áldozat feladata, hogy a szájával/nyelvével tisztítsa meg a támadója péniszét, a rajta lévő ondó és székletmaradványtól. A börtönszlengben ezt egyébként fogkefézésnek nevezik.
🤮 Aki pali létére egy másik pali seggébe dugja a faszát, az az én szememben mindig is egy buzi lesz. Teljesen mindegy, hogy otthon a hálószobában, vagy egy börtön cellában teszi ezt meg.
Szóval ha egy faszi seggbe kúr egy másik faszit, akkor ő egy buzi. De ha ugyan ezt teszi egy nővel, akkor az teljesen okés. Jól értem?