Egyre több beteg érkezik a miskolci kórház sürgősségijére
A beteg már nem ember, csak egy test
– ezzel a mondattal kezdődik az orvos októberben nyilvánosságra hozott levele. Beszámolója szerint 2021-ben naponta átlagosan 70 beteget láttak el az osztályon, 2024-ben már százat, 2025-ben 120-at, idén pedig akár 160-at is. Eközben több tapasztalt orvos és szakápoló távozott, a megüresedett álláshelyeket pedig állítása szerint nem töltötték be megfelelően. Az éjszakai műszakokban jellemzően egy szakorvos irányítja a munkát, mellette rezidensek, mentőtisztek és más egészségügyi szakemberek vesznek részt az ellátásban. Az orvos szerint a szakápolói létszám sem éri el a szükséges szintet, és az újonnan érkezők között sok a tapasztalatlan munkatárs.
A belgyógyászati osztályok telítettsége tovább nehezíti a helyzetet. A levél szerint előfordul, hogy a három belgyógyászaton az éjszakai műszak kezdetén összesen mindössze öt-hat szabad ágy marad. Emiatt a felvételre váró betegek közül többen reggelig a sürgősségin maradnak.
Az orvos a várakozás miatt kialakuló feszültségekről is írt. A betegek gyakran órákat töltenek a váróban, miközben a dolgozóknak agresszív emberekkel is meg kell küzdeniük. Állítása szerint a biztonsági őrök lehetőségei korlátozottak, így az egészségügyi személyzet sokszor magára marad ezekben a helyzetekben.
Nem csak a sürgősségin vannak problémák
A november 9-én megjelent második írásban dr. Kun Renáta már névvel vállalta korábbi állításait. Beszámolója szerint az októberi cikk megjelenésének estéjén komoly konfliktus alakult ki a sürgősségi osztályon. Állítása szerint az osztály vezetése a levélben említett 16 ápolót és vezetőjüket kezdte hibáztatni. A vita a váróban tartózkodók előtt zajlott, és az érintettek elbocsátása is szóba került. Az orvos azt írta, hogy nem akarta veszélybe sodorni kollégái állását, ezért nyilvánosan is vállalta, hogy ő írta a levelet, majd beadta a felmondását. A levelére nem kapott választ. Az ápolók végül elhatárolódtak a korábbi cikktől, bár dr. Kun Renáta szerint annak állításaival továbbra is egyetértettek.A novemberi levélben az orvos újabb adatokat is közölt. Beszámolója szerint 12 szakorvos látja el a havi 60 műszakot.
Napi 120-140-es betegforgalom mellett ez egy orosz rulett.
Az októberi levél szerint a belgyógyászati osztályokról is sorra távoznak az orvosok. Volt olyan hónap, amikor nyolcan mondtak fel. A kardiológiai ellátás nehézségeit is szóvá tette, beszámolója szerint a tervezett koronarográfiás vizsgálatokra hat hónapot kell várni.
Más dolgozók is megosztották tapasztalataikat a szakportállal. Szóba került az a vezetői javaslat is, amely szerint a kevésbé súlyos állapotú belgyógyászati betegeket egy közeli, tüdőgyógyászati profilú kórházba irányítanák. Ezt a sürgősségi osztály vezetője a beszámoló szerint szakmai okokból elutasította. Egy másik dolgozó a kórház állapotát egy afrikai bozótkórházhoz hasonlította, és azt kifogásolta, hogy az intézményben tett korábbi vezetői látogatás során nem mutatták be a sürgősségi osztály problémáit.
Az orvos az anyagi megbecsülés hiányát ugyancsak szóvá tette. Állítása szerint 2021-ben egy műszakvezető szakorvos óradíja 10 ezer forint volt, 2024-ben viszont már csak 4000 forintot fizettek ugyanezért a feladatért.
Tizenhat ápoló kért segítséget
A sürgősségi osztály 16 szakdolgozója már július 17-én levélben fordult a kórház vezetéséhez. A betegosztályozással, a műszakvezetéssel, a kritikus állapotú betegek ellátásával és a fektető részleg irányításával járó többletfeladatok anyagi elismerését kérték. A levélre Vas Mónika ápolási igazgató válaszolt dr. Kostyál László Csaba megbízott főigazgató nevében. Jelezte, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, de a kinevezett főigazgató és gazdasági igazgató hiánya miatt türelmet kért. A személyes egyeztetést szeptemberre tervezték. Az októberi beszámolóban az orvos még azt kifogásolta, hogy a dolgozók nem jutottak érdemi tárgyalásig. Később azonban arról számolt be, hogy az ápolási igazgatás már nyitottnak mutatkozott a problémák rendezésére.
