Fikciós szerelmi szálak, Radnai Márk moggolása
Magyar Péter mellett Radnai Márk az ilyen videók főszereplője, nála különösen hangsúlyozzák, hogy mennyire uralja a teret a külsejével, vagyis moggol. A „mogging” internetes szleng azt jelenti, hogy valaki megjelenésben vagy kisugárzásban felülmúl, lenyom, túlszárnyal egy másik embert. Ha tehát valaki „moggol” téged, akkor jobban néz ki nálad, vagy dominánsabbnak, vonzóbbnak tűnik az adott helyzetben. Maga a szó a külső alapján ítélő online közösségek (ide tartoznak az incelfórumok is) nyelvezetéből jön, emiatt negatív vagy toxikus felhangja is lehet, Radnai esetében viszont egyértelműen pozitív csengése van.
A rengeteg Magyar Péterről és Radnai Márkról készült, moggolós TikTok-videó mellett elszaporodott a két politikusról szóló fanfictionök száma is. A fanfiction egy adott téma rajongói által írt fikciós történet, amiknek az alapját egy már létező könyv, tévéműsor, film, videojáték vagy valós emberi történet adja. Az egyik legismertebb fanfictionök megosztására használt oldalt az AO3, az áprilisi országgyűlési választás előtt pár nappal ezen az oldalon bukkant fel a Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? című többfejezetes munka is, ami Magyar Péter, Radnai Márk és egy Vécsey Lilla nevű kitalált karakter szerelmi háromszögét meséli el, egészen a választások előtti időszaktól a rendszerváltásig. A felolvasós TikTok-videókban is felbukkanó fikciós sztori a megjelenése óta szép olvasottsági számot hozott össze, már 31 ezer ember kattintott rá, és majdnem kétszázan kommenteltek alá.
A hikari_nbb nevű felhasználó írása lett az egyik legfelkapottabb, de nem ez az egyetlen Magyar Péteres történet az oldalon, ahol akad Orbán Viktorról és Gyurcsány Ferencről szóló történet is. A platformon jelenleg 55 olyan sztori érhető el, amiben felbukkan Magyar neve és nagyjából az összes történet középpontjában a választások állnak, a szerelmi szálat pedig gyakran Magyar és Radnai kapcsolata adja. A fiktív, gyakran felnőtt tartalmú történetek utáni rajongás nem áll meg itt. Az első fejezet megjelenése után pár nappal egy TikTok fiókot is létrehoztak tavasziszelesido néven, ahol a fiók tulajdonosa, aki feltehetően a történet írója is, minden új fejezet megjelenéséről a történethez passzoló mémekkel teli videót posztolt.
A politikai szexualizáció nemi különbségei
Korábban, a Fidesz és a Tisza országjárása alatt külön adásban is érintettük a témát, hogy mennyi nő szállt be a politikába a Tisza Párt hatására, és a fiatalok tiktokos aktivitásán is látszik, hogy a korábban apolitikusabb tömegek is politizálni kezdtek. Felmerülhet, hogy ami ezen tartalmak hatására történik, az valóban politikai mobilizáció, vagy inkább a kulturális fandom továbbgyűrűzése, ami mára összefonódott a politikával. És megosztó téma az is, hogy a férfi politikusok szexualizálása és idealizálása vonzhat-e be magyar nőket a politikába.
„Elképesztő méretű politikai érdeklődést tapasztalhattunk, ez a választási részvételen is látszik. Mindenki úgy vonódott be, ahogy az az életkorának, nézőpontjának, preferenciáinak megfelelő, ahogy eszköze volt rá. Nem tartom meglepőnek, hogy egy nagyon erős rajongói kultúra van jelen, és hogy a fiatal lányok is bevonódnak. Ugyanakkor semmiképp nem mondanám azt, hogy ez kizárólag annak köszönhető, hogy Magyar Péter szexualizálódott. Ez egy rendkívül leegyszerűsítő megközelítés.” – mondta Kövesdi.
A szakértő szerint az egész jelenséget meghatározza egyfajta genderkülönbség. Példának hozta erre Sanna Marin volt finn miniszterelnök esetét, amikor a politikus egy hétköznapi outfitben ment el bulizni, és már ez is nagyobb hullámokat vert a közbeszédben. Giorgia Meloninál is felmerült egy friss eset: egy MI-generált, szexualizált képet tettek közzé róla, amire végül humorral reagált, azt mondta, hogy a képen jobban néz ki, mint a valóságban.
Kövesdi elmondta, hogy szerinte van különbség aközött, amikor egy női politikust tárgyasítanak a külseje emiatt, és aközött, hogy férfi politikusok szerepelnek romantikus fanfictionökben és túlfűtött TikTok-videókban. „Ha egy férfi politikust szexualizálunk, az nem szorítja háttérbe a képességeit, a rátermettségét, a politikai tapasztalatát, a szakmai tudását. Ellenben amikor egy nővel történik ez, az gyakorlatilag láthatatlanná teszi a politikai képességeit” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a nők szexualizálással kapcsolatos nézőpontjai is jelentős egyéni különbségeket mutatnak.
Kövesdi szerint problematikus az is, amikor kizárólag azt emeljük ki, hogy hány nő van egy pártban vagy egy parlamenti frakcióban. „Értem, hogy örülünk annak, hogy sokkal több nő van a Tisza Pártban, de a számszerűsítő diskurzussal újratermeljük a nemi különbségtételeket, redukáljuk őket a nemi szerepükre, ahelyett, hogy arról beszélnénk például, hogy a leendő házelnöknek milyen fantasztikus szakmai képességei vannak” – mondta. Szerinte míg egy férfi politikus – például Magyar Péter – képes lehet visszafordítani vagy ironikusan saját javára fordítani a róla szóló szexualizáló narratívákat, addig a nőknek erre jóval kevesebb mozgásterük van, mert sokkal erősebb ellenállásba és elutasításba ütköznek.
Felidézte, hogy a 21 Kutatóközpont 2025-ös kutatása kifejezetten azt vizsgálta, miért érzik sok nő úgy, hogy távol marad a politikától, míg egy későbbi Medián-felmérés már valamelyest kiegyenlítettebb képet mutatott a politikai érdeklődésről és részvételről. A médiakutató szerint a háttérben elsősorban strukturális okok állnak. „Azok a faktorok, amik a nemek közötti társadalmi különbségekből fakadnak – például a láthatatlan munka mennyisége, az otthoni feladatok és a gondoskodási munka –, azzal járnak, hogy a nőknek kevesebb idejük marad híreket olvasni vagy bevonódni a politikai diskurzusokba” – mondta. Emellett sok nő hosszú ideig úgy érezte, hogy a politikai térben kevésbé vannak képviselve az érdekeik és az igényeik. Kövesdi szerint ezt mutatta a 21 Kutatóközpont kutatása is, amelyben a válaszadók több konkrét ügyet is megneveztek, köztük például a szüléssel kapcsolatos szabad orvosválasztás kérdését. A szakértő megjegyezte, hogy ez az ügy például ma már a Tisza programjában is megjelenik, és a párt politikusai hangsúlyosan beszélnek róla.
Akárhogy is, az, hogy a magyar politika 2026-ra fandommá vált, önmagában talán már nem is meglepő. Az influenszerként is működő politikusok ugyanabban a figyelemgazdaságban mozognak, mint a sztárok. Magyar Péter és a Tisza politikusai ezt részben tudatosan lovagolták meg, részben pedig egyszerűen sodródni kezdtek azzal a közösségi média-logikával, amiben a virális tartalom fontosabb, mint a hagyományos politikai kommunikáció. Csak míg az Ezüst Utazó-mémet vagy az Abszolút Filmszínház-pillanatot vissza lehet fordítani humorba és öniróniába, addig a túlszexualizáló, fanfictionös vagy explicit tartalmak már egy olyan zónát jelentenek, ahol a kontroll végleg kicsúszik a politikusok kezéből. A modern politikában nem egyszerűen rajongótáborok épülnek, hanem online közösségek, amelyek a saját nyelvükön, saját fantáziáikkal kezdik el újraírni a politikusok karakterét. Sokszor teljesen függetlenül attól, hogy az érintettek mit akartak eredetileg megmutatni magukból.
