Kár érte, ha egy befektető látna benne fantáziát, lehetne belőle akár egy prémium lakópark, vagy ami már régóta nincs Miskolcon, pl. autós kemping apartmanokkal, bungalókkal.
Miután idekerültem a városba, írtam egy cikket az Észak-Magyarországnak, hogy én hogyan képzelem el a Csanyik jövőjét. Vidámparkot és állatkertet gondoltam oda, amiből az állatkert meg is valósult. Nem közölték le a cikkemet, nem is válaszoltak rá, gondolom, ők is politikaiak voltak, nem állt érdekükben. Bejártam a gyerekeimmel kezdetben a környéket, felszállva minden buszra, megnézni, mi van a végállomásokon, hétvégenként meg labdával és tollassal, pingponggal kijártunk a Csanyikba, vagy Lillafüredre. Egymás után lopták el a pingpong asztalokat, lócákat, asztalokat, egyre kedvetlenebbül jártunk kirándulni. Azt hallottam, hogy a Csanyikban KISZ iskola volt, még akkor is nagyban zajlottak az utcákon nagy darab vörös hajú kommunisták általi térítések. Rossz emlékű hellyé vált, nemcsak a KISZ iskolai erkölcstelenségek miatt, hanem a pszichoterápiás szanatórium miatt is, amit nem sokkal utána berendeztek, bár úgy tudom, először tüdőszanatórium volt ott.
Egy nyugati katonai szakértő szerint Ukrajna megfordította az Oroszországgal vívott háborújának menetét – írja a The Economist (https://www.economist.com/…/russia-is-stumbling-on-the…).
Az Economist a háború valószínűsíthető fordulópontjáról ír:
1./ Oroszország kudarcot vallott tavaszi offenzívájával, és területeket veszít. Oroszország gyorsabban veszíti el a katonáit, mint ahogy újakat lenne képes toborozni.
Egy nehéz tél után, melyet az energiaellátás és a városok elleni támadások értek, Ukrajna elkezdte megfordítani a háború menetét
2./ Oroszország kudarcot vallott tavaszi offenzívájában, és az ISW szerint 2024. év augusztusa óta először kezdett területeket veszíteni. Sir Lawrence Freedman hadtörténész úgy véli, hogy a helyzet egyre inkább fordulópontnak tűnik.
Az Economist ISW-adatokon alapuló számításai szerint Oroszország az elmúlt 30 napban 113 négyzetkilométernyi terület felett veszítette el az ellenőrzést. Áprilisban további 116 négyzetkilométeres veszteségeket becsültek.
Friedman szerint ha az orosz hadsereg nem fog eredményeket elérni erőfeszítéseivel, a frontot egyes területeken áttörik az ukránok és az elkezdhet felbomlani.
3./ A Kreml problémája nem csak területi jellegű. A kiadvány szerint az orosz csapatveszteségek elérik a havi 35 000 főt, és már most meghaladják az újonnan besorozható feltölthetőségi létszámot. Összességében Oroszország közel 1,4 millió halottat és súlyos sebesültet veszíthetett a háború alatt.
Az Economist arról számol be, hogy a veszteségek struktúrája is változik. Míg korábban minden halottra több sebesült jutott, most Volodimir Zelenszkij szerint majdnem két halott jut egy sebesültre.
4./ Az egyik ok a drónok. Követik a csapatokat, megzavarják a logisztikát és sokkal nehezebbé teszik a sebesültek evakuálását. Seth Jones, a CSIS elemzője a magazinnak elmondta, hogy az oroszok egyre inkább magukra hagyják a sebesülteket a csatatéren. Még az orosz katonai kommentátorok is elismerik a problémát. Alekszej Csadajev, az Uskujnik Központ vezérigazgatója („Ушкуйник” Алексей Чадаев) azt írta, hogy Ukrajna visszanyerte vezető szerepét a drónok terén, miközben az orosz veszteségek akár 90%-a is az a „logisztika utolsó mérföldjének” tudható be.
5./ Ukrajna fokozza az Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokat is. Márciusban először előzte meg Oroszországot a nagy hatótávolságú dróntámadások számában. Az akár 2000 km-es hatótávolságú célpontok azt jelentik, hogy az orosz lakosság nagy része ma már ukrán rakéta/drón lőtávon belül van.
6./ Ugyanakkor Oroszország nem tudja légvédelemmel lefedni az összes fontos célpontot: területe túl hatalmas, légvédelme pedig már túlterhelt.
7./ Ukrajna ezzel szemben elfogó drónokat fejleszt, amelyek a kiadvány szerint az orosz Shahed rakéták körülbelül 95%-át lövik le.
8./ A fő kérdés most az, hogy a Kreml új nyári offenzívára készül-e, Putyinnak van-e kapacitása a háború folytatására a jelenlegi veszteségek ütemében. Friedman nyersen fogalmaz: Oroszország küszködik a fronton és kevés előrelépést tesz.
3 Responses
Kár érte, ha egy befektető látna benne fantáziát, lehetne belőle akár egy prémium lakópark, vagy ami már régóta nincs Miskolcon, pl. autós kemping apartmanokkal, bungalókkal.
Miután idekerültem a városba, írtam egy cikket az Észak-Magyarországnak, hogy én hogyan képzelem el a Csanyik jövőjét. Vidámparkot és állatkertet gondoltam oda, amiből az állatkert meg is valósult. Nem közölték le a cikkemet, nem is válaszoltak rá, gondolom, ők is politikaiak voltak, nem állt érdekükben. Bejártam a gyerekeimmel kezdetben a környéket, felszállva minden buszra, megnézni, mi van a végállomásokon, hétvégenként meg labdával és tollassal, pingponggal kijártunk a Csanyikba, vagy Lillafüredre. Egymás után lopták el a pingpong asztalokat, lócákat, asztalokat, egyre kedvetlenebbül jártunk kirándulni. Azt hallottam, hogy a Csanyikban KISZ iskola volt, még akkor is nagyban zajlottak az utcákon nagy darab vörös hajú kommunisták általi térítések. Rossz emlékű hellyé vált, nemcsak a KISZ iskolai erkölcstelenségek miatt, hanem a pszichoterápiás szanatórium miatt is, amit nem sokkal utána berendeztek, bár úgy tudom, először tüdőszanatórium volt ott.
Egy nyugati katonai szakértő szerint Ukrajna megfordította az Oroszországgal vívott háborújának menetét – írja a The Economist (https://www.economist.com/…/russia-is-stumbling-on-the…).
Az Economist a háború valószínűsíthető fordulópontjáról ír:
1./ Oroszország kudarcot vallott tavaszi offenzívájával, és területeket veszít. Oroszország gyorsabban veszíti el a katonáit, mint ahogy újakat lenne képes toborozni.
Egy nehéz tél után, melyet az energiaellátás és a városok elleni támadások értek, Ukrajna elkezdte megfordítani a háború menetét
2./ Oroszország kudarcot vallott tavaszi offenzívájában, és az ISW szerint 2024. év augusztusa óta először kezdett területeket veszíteni. Sir Lawrence Freedman hadtörténész úgy véli, hogy a helyzet egyre inkább fordulópontnak tűnik.
Az Economist ISW-adatokon alapuló számításai szerint Oroszország az elmúlt 30 napban 113 négyzetkilométernyi terület felett veszítette el az ellenőrzést. Áprilisban további 116 négyzetkilométeres veszteségeket becsültek.
Friedman szerint ha az orosz hadsereg nem fog eredményeket elérni erőfeszítéseivel, a frontot egyes területeken áttörik az ukránok és az elkezdhet felbomlani.
3./ A Kreml problémája nem csak területi jellegű. A kiadvány szerint az orosz csapatveszteségek elérik a havi 35 000 főt, és már most meghaladják az újonnan besorozható feltölthetőségi létszámot. Összességében Oroszország közel 1,4 millió halottat és súlyos sebesültet veszíthetett a háború alatt.
Az Economist arról számol be, hogy a veszteségek struktúrája is változik. Míg korábban minden halottra több sebesült jutott, most Volodimir Zelenszkij szerint majdnem két halott jut egy sebesültre.
4./ Az egyik ok a drónok. Követik a csapatokat, megzavarják a logisztikát és sokkal nehezebbé teszik a sebesültek evakuálását. Seth Jones, a CSIS elemzője a magazinnak elmondta, hogy az oroszok egyre inkább magukra hagyják a sebesülteket a csatatéren. Még az orosz katonai kommentátorok is elismerik a problémát. Alekszej Csadajev, az Uskujnik Központ vezérigazgatója („Ушкуйник” Алексей Чадаев) azt írta, hogy Ukrajna visszanyerte vezető szerepét a drónok terén, miközben az orosz veszteségek akár 90%-a is az a „logisztika utolsó mérföldjének” tudható be.
5./ Ukrajna fokozza az Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokat is. Márciusban először előzte meg Oroszországot a nagy hatótávolságú dróntámadások számában. Az akár 2000 km-es hatótávolságú célpontok azt jelentik, hogy az orosz lakosság nagy része ma már ukrán rakéta/drón lőtávon belül van.
6./ Ugyanakkor Oroszország nem tudja légvédelemmel lefedni az összes fontos célpontot: területe túl hatalmas, légvédelme pedig már túlterhelt.
7./ Ukrajna ezzel szemben elfogó drónokat fejleszt, amelyek a kiadvány szerint az orosz Shahed rakéták körülbelül 95%-át lövik le.
8./ A fő kérdés most az, hogy a Kreml új nyári offenzívára készül-e, Putyinnak van-e kapacitása a háború folytatására a jelenlegi veszteségek ütemében. Friedman nyersen fogalmaz: Oroszország küszködik a fronton és kevés előrelépést tesz.