A kamara jelenlegi vezetése, élén Nagy Elek elnökkel, már korábban is a finomhangolás mellett érvelt a drasztikus szűkítéssel szemben. Ez a szemlélet most ismét előtérbe került, és konkrét javaslatok formájában is körvonalazódni kezd. A szervezet úgy látja, az eredeti rendszer egyszerűsége és kiszámíthatósága valódi érték volt – amelyet a 2022-es szigorítások túlzottan megnyirbáltak, és amelyre a kkv-szektor ma is fájdalommal emlékezik vissza.
A kata bővítésének gondolata nem új keletű. Tavaly ősszel, Orbán Viktor és Nagy Elek tárgyalása előtt már felröppentek hírek egy esetleges enyhítésről, ám abból végül nem lett konkrét intézkedés – a kormány inkább egy átfogóbb, több elemből álló vállalkozói adókönnyítési csomagot hirdetett meg. A mostani kezdeményezés azonban azt jelzi, hogy a kérdés korántsem lezárt: a gazdasági környezet változásai újra mozgásba hozták a döntéshozókat. Érdemes megjegyezni, hogy a kata visszaállítása nem csupán a kamara ügye – a Tisza Párt választási programjában is szerepelt a kisadózói rendszer helyreállítása, ami azt mutatja, hogy a téma politikai szempontból is terhelt, és a következő ciklusban akár komolyabb parlamenti vitává is érhet.
A kamara értelmezése szerint a kata kezdetben jól működött, idővel azonban torzulások jelentek meg a rendszerben. A legnagyobb feszültséget az okozta, hogy jelentős szakadék alakult ki a hagyományos munkaviszony közterhei és a katás adózás között. Ez számos esetben adóoptimalizálási célú megoldásokat ösztönzött: a munkáltatók egy része a valódi alkalmazotti jogviszony helyett katás vállalkozóként foglalkoztatta dolgozóit, ami mind az állami bevételeknek, mind a munkavállalói jogoknak komoly károkat okozott. Ezt az olcsón megvásárolható kiskaput a jövőben be kell zárni – de úgy, hogy közben a rendszer lényegi vonzereje megmaradjon.
A kamara elképzelése nem egyszerű visszatérés a múlthoz, hanem egy újragondolt konstrukció. Egyik kulcseleme, hogy a katások ismét számlázhatnának olyan vállalkozásoknak is, amelyek költséget számolnak el – ez a jelenlegi szabályozásban erősen korlátozott –, ugyanakkor ennél a típusú megrendelői körnél a fix havi adón felül többletbefizetés is szükséges lenne. Ez egyszerre nyitna kaput a valódi kisvállalkozók előtt, és emelné meg a visszaélések árát. Fontos szempont az adminisztrációs teher kézbentartása is: a cél az, hogy a folyamatok nagy részét a NAV automatizált rendszerei kezeljék, ne a vállalkozó nyakába szakadjon egy újabb bürokráciadömping.
A bevételi határ kérdése egyelőre nyitott. Elképzelhető, hogy a jelenlegi 18 millió forintos keretet nem lehetne teljes egészében kihasználni bizonyos típusú megrendelők felé – ez célzottan a korábbi visszaélési mintákat szorítaná vissza, anélkül hogy a valódi önfoglalkoztatókat sújtaná. Hogy a javaslatokból mikor és milyen formában lesz jogszabály, azt ma még senki sem tudja megmondani. Annyi azonban bizonyos: a vita újraindult, és ez önmagában is jelzi, hogy a kata története korántsem ért véget.
