Meg lehet-e úszni ennek a rendbe tételét megszorítások nélkül? Az elemző szerint „amit megszorításnak nevezünk, az klasszikusan adóemelés szokott lenni”, adó emelt a 2022-es választás után is az Orbán-kormány. Ha az utódok ezt szeretnék elkerülni, akkor a költségvetés kiadási oldalán lehetne találni olyan tételeket, amelyeknek a megvágásával nem fognák vissza a gazdasági növekedést.

Fotó: Archív Tiszás fanok Miskolcon

Erre azt hozta fel példának: gazdaságösztönzés címszóval most évente 7-8 ezer milliárd forintot, a GDP 8-9 százalékát költik el, úgy, hogy kívülről nehezen átlátható, milyen tételek szerepelnek ebben. Az elemző úgy véli, itt lehetne keresni tíz-húsz-százmilliárdokat, amelyeket meg lehet spórolni úgy, hogy azzal a gazdasági növekedés nem áll le. Ez elég lehet arra, hogy a hitelminősítők bizalommal álljanak az új kormányhoz, de utána egy középtávú költségvetési konszolidációra szükség lesz.

Ám hiába akad majd több olyan feladata is a következő kabinetnek, amelyről elemzők már jó tíz éve mondják, hogy bele kell vágni strukturális átalakításokba, először a tűzoltásnak kell jönnie – magyarázta.

A beugró feladat az EU-s pénzekből minél többet visszahozni,

ezzel alapjaiban könnyítené meg a következő kormány a saját dolgát, ráadásul a legfontosabb határidők ehhez már augusztusban lejárnak.

Ezzel egyszerre dönteni kell az üzemanyagárakról, hiszen az, amilyen szinten ezeket befagyasztották, nehezen fenntartható. Utána pedig meg kell hozni a döntéseket a hatósági beavatkozások fokozatos kivezetéséről. Erre példaként az árrés szabályozását hozta fel, ami nem csak azért fontos, mert az inflációs hatásával kalkulálni kell, hanem mert az árrésből lehet béremeléseket adni, beruházásokba belevágni, vagyis önmagán túlmutató hatásai vannak.

Fontosnak nevezte azt is, hogy megtörténjen „a kiszámíthatóság újjáépítése”. Változtatni kell azon, hogy az elmúlt évek költségvetési előrejelzései „nagyon messze álltak a tényektől”. (Ezt a HVG korábban számszerűsítette is: a mi számításunk szerint a legutóbbi hat költségvetés 24 legfontosabb makrogazdasági előrejelzése – minden évre a GDP-növekedés, infláció, hiány, forintárfolyam – közül négyet sikerült megközelítőleg eltalálni). Az elemző szerint például vissza kellene térni ahhoz, hogy a május-július helyett az év végén készítsék el a költségvetést.

Azt is hozzátette: a Tisza Párt programja a gazdaságban irányokat jelölt meg, határidőből kevesebbet tartalmazott, nem véletlenül. Bár sok választó gyors eredményeket várna el, érdemesebb négyéves ciklusban gondolkozni, és tudni azt, hogy „nem az első pár hónap lesz a legvirálisabb a programpontok teljesítésében”.