Mire kell figyelni napközben?
A részvételi adatokra. A Nemzeti Választási Iroda kétóránként (7:00, 9:00, 11:00, 13:00, 15:00, 17:00, 18:30, 19:00) közli majd a részvételi adatokat. Először reggel 8 körül lehet majd látni, hogy az országban hol, mennyire aktívak a választók, akkor lesznek elérhetők a reggel 7-es adatok. Az elemzők többsége rekordrészvételt vár, Hann Endre, a Medián igazgatója reálisnak tartaná a 74 százalékos részvételt is, László Róbert, a Political Capital választási szakértője pedig 75 százaléknál magasabb részvételt sem tart kizártnak. A rekordrészvételre utal, hogy minden eddiginél többen akarnak átjelentkezéssel vagy külképviseleten szavazni. A részvételi rekordot a 2002-es választás tartja, amikor az első fordulóban a választók 70,53 százaléka, a másodikban 73,51 százaléka ment el szavazni. Négy éve a külhoni magyarokkal együtt 69,59 százalékos volt a részvétel: a 7,75 millió választópolgár közül végül 5,44 millióan mentek el szavazni.
A napközbeni részvételi adatokból lehet következtetni a választás kimenetelére?
Nem nagyon. A Fidesz például magas és alacsony részvétel mellett is nyert már választást. Azért is nehéz pusztán a részvételi adatokból következtetni a választás végeredményére, mert előfordulhat, hogy egy inkább ellenzékinek mondott választókerületben alacsony lesz a részvétel, mivel a fideszesek 2022-höz képest nagyobb arányban maradnak otthon, és fordítva. Vagy például egy fideszesnek tartott körzetben magas a részvétel, mert aktivizálják magukat a tiszások. A pártoknak viszont mindenképpen fontos visszajelzés lehet a napközbeni részvétel alakulása, hogy mennyire sikerült jól a mozgósításuk, hol kell még meggyőzniük választókat, hogy menjenek el szavazni. A részvételi adatokban tapasztalt anomáliák akár választási visszaélésekre is utalhatnak.
