Borsod-Abaúj-Zemplén megye történetében március harmadika mindig is fekete nap lesz 1990 óta. Tizenhárman vesztették életüket a hatalmas robbanásban, amit az 1600 fokos vas és a nedvesség találkozása okozott.
1990. március 3-án a hazai kohászat legnagyobb tragédiája történt Ózdon. A reggeli órákban, nem sokkal műszakkezdés után hidrogénrobbanás történt az Ózdi Kohászati Üzemekben. A halálos balesetben tizenhárom ózdi, illetve a város környéki kohász vesztette az életét. Fiatalok, életerős férfiak, családapák, akik a hazai nehézipar egyik legszomorúbb napjának lettek az áldozatai.
“Március 3-án reggel a kemencében a reggeli csapolás első 150 tonnás adagja izzott 1600 fokon. Ez a kemence szaknyelven hőntartó üst volt, amelyben a folyamatos acélműből lecsapolt anyagot további feldolgozásra készítették elő.
Meglepetést okozott, hogy az új üstből kifolyik az anyag. Az egyik szemtanú szavai szerint „több kolléga és jó barát sietett oda, állta körül a kifolyt acélt. Talán néhány másodperc telhetett el így, amikor az 1600 fokos vas a kibetonozott vészgödörben vélhetően vízzel vagy nedvességgel találkozott és rögtön robbant.
“Mindent elborított a füst és a por. Abból rohantak elő az égő emberek, kollégák és jó barátok. Ilyen szörnyűséget, ilyen borzalmat még a filmekben sem lehet látni” – írja a Paprikablog. Az Ózdi Kohászati Üzemek Folyamatos Acélművében bekövetkezett baleset körülményei a mai napig tisztázatlanok, mivel sosem derült ki hogyan került víz az úgynevezett vészgödörbe. Az elhunytakat 1990. március 20-án a Gyári temetőben egy közös vállalati megemlékezés keretében búcsúztatták el. A legfiatalabb áldozat mindössze 19 éves volt.
Húszméteres körzetben mindenkit elért az acél és a tűz. Dr. Grega Oszkár, (képünkön)a Miskolci Nehézipari Egyetem adjunktusa, a baleset kivizsgálásával megbízott szakértő azt mondta, „ha a csarnokrészben csak a technológiailag szükséges személyzet tartózkodott volna, akkor ma csak két halottja lenne a robbanásnak”. (Népszabadság, 1990. március 14.) A legtöbb áldozatot tehát a segíteni akarás vitte a halálba. A vizsgálat később súlyos tervezési és szervezési hiányosságokat tárt fel. Nem volt megfelelő vészjelzés, nem volt kidolgozott intézkedési terv.
