Budapest egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 168 százalékára nőtt, Észak-Magyarországé 47 százalékra esett vissza

Elkészítette az Eurostat az Európai Unió régióra bontott GDP-adatait. A most közölt regionális számok még a 2024-es helyzetet mutatják – azóta a magyar gazdaság 2025-ben 0,3 százalékkal nőtt, úgyhogy minden bizonnyal az egyes régióink helyzete sem lett sokkal jobb.

Az unió húsz legszegényebb régiója között négy magyar található. Észak-Magyarország – azaz Borsod, Heves és Nógrád megye – egy főre jutó GDP-ben az EU-átlag 47 százalékán áll, az Észak-Alföld – Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg –, valamint a Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) 50 százalékot ért el, míg a Dél-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun) 52-t. Ez az Észak-Alföld esetében jelent 1 százalékpont javulást, Észak-Magyarország 1, a Dél-Dunántúl 2 százalékpontot rontott, a Dél-Alföld pedig stagnált.

Pest megye 65-ről 64 százalékra esett vissza. A Dunántúl nyugati (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) és középső (Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom) régiója egyaránt az uniós átlag 66 százalékán áll, előbbi egy pontot rontott, utóbbi ugyanott tart, mint egy évvel korábban.

Budapest, ahogy minden évben, ezúttal is kiemelkedik, ráadásul most egy nagyot nőtt is: az egy évvel korábbi adatsorban még az EU-átlag 164 százaléka volt a főváros egy főre jutó GDP-je, most már 168. Ezzel a magyar főváros az unió 11. legnagyobb GDP-jű régiója – igaz, a régiónkból Prága és a Bukarestet is magában foglaló Ilfov régió is megelőzi.

. A Top 5-be még Hamburg és Prága fért be.

A két legszegényebb Franciaország két tengerentúli területe, Mayotte és Francia Guayana, a földrajzilag is Európában találhatóak közül pedig a görög Észak-Égei-szigetek, Északnyugat-Bulgária, valamint Dél-Közép-Bulgária áll a sor végén.