Ukrajna energiarendszerének valódi védelméhez az ország légterének megerősítése is elengedhetetlen, ezért sürgősen több légvédelmi rendszert és rakétát kell Ukrajnába szállítani – mondta Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos az Európai Parlament plenáris ülésén.
A biztos felszólította a tagállamokat, hogy haladéktalanul cselekedjenek, és lehetőség szerint nemzeti készleteikből is biztosítsanak eszközöket. Az Európai Bizottság átfogó, 90 milliárd eurós csomagot javasolt Ukrajna energiarendszerének fenntartható védelmére és a következő telekre való felkészülés érdekében. Marta Kis a javasolt ukrajnai támogatási hitel elfogadását sürgette, amiről szerdán szavazhat az EP. „Ez a finanszírozás megerősíti Ukrajnát, kiszámíthatóságot teremt, növeli a befektetői bizalmat, és egyértelmű politikai jelzést küld Európa elkötelezettségéről” – mondta.
A biztos szerint Ukrajna energiaszuverenitásának támogatása nem jótékonyság, hanem európai biztonsági érdek, „egy ellenálló ukrán villamosenergia-hálózat egész kontinensünket erősíti”.
Oroszország célzott, szisztematikus támadásokat hajt végre Ukrajna kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrája ellen, és „ezek nem a háború mellékhatásai, hanem tudatos csapások, amelyeknek célja, hogy a civileket sötétségbe és hidegbe taszítsák”, Moszkva „fegyverként használja a telet”, humanitárius katasztrófát próbál előidézni, de Ukrajna nem marad egyedül, Európa mellette áll – mondta. A felkészülés a télre kiemelt prioritás marad: a háború kezdete óta közel 350 millió eurót különítettek el erre a célra, ebből 40 millió eurót a 2025/2026-os tél előkészítésére. Az energiarendszer elleni támadások nemcsak infrastruktúrát rombolnak, hanem az emberek fűtéshez, vízhez és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését is veszélyeztetik – mondta. (MTI)
2 Responses
Ilyen jelentésírók igazán példát mutathatnának az ukrán-orosz testvérháború
arcvonalán egy taposó akna előtt 50 cm-re. A qrva életbe!
„2022-ben indult az államfői tisztségért, de minden előzmény nélkül váratlanul visszalépett, majd két hét múlva lemondott pártja, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) alelnöki posztjáról is. Nem indokolta meg a döntését, de a szlovén sajtóban találgatások láttak napvilágot, miszerint egyrészt nagyon rossz volt a tetszési indexe a felmérésekben, másrészt napvilágra kerültek iratok eltitkolt pártállami múltjáról.
Miután 2023-ban Tatjana Bobnar belügyminiszter Robert Golob kormányfővel való konfliktusa miatt lemondott,
Kos Bobnarral való együttérzését demonstrálandó kilépett a kormánypártból.
A szlovén médiában terjedő irat azt igazolja, hogy Kos a húszas éveiben egyetemistaként együttműködött a jugoszláv titkosszolgálattal, az UDBA-ban, 0014000-05448 ügyiratszámmal előkerült a beszervezési dossziéja, ügynökjelentéseket azonban a kutatók nem találtak a pártállami archívumokból. Ezek alapján feltételezhető, hogy valamilyen okból a ’80-as évek közepén beszervezhették, de hogy jelentett-e, az nem bizonyított.
Marta Kos az ügynökvádat tagadta, az átvilágításon nem találták ellene fordítható bizonyítékokat.
A másik kellemetlenséget a Politico vetette fel, de a szlovén média járt utána: miután Kos bevallásában egymillió eurós (400 millió forintnak megfelelő összeg) megtakarítást tüntetett fel, a sajtó feltette a kérdést, hogy honnan ered ez a nagy összegű készpénz? Mint írják, Kos néhány évvel ezelőtt a brüsszeli székhelyű Kreab lobbicégnél vezető tanácsadó volt, és Svájcban bejegyzett tanácsadócége is volt, saját bevallása szerint 2021-ben
az UEFA volt az egyik ügyfele, és számára végzett lobbitevékenységet az ENSZ szakosított szervei szintjén.
Egy másik összeférhetetlenséget súroló adottság, hogy Kos férje, a svájci Henri Getaz az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) korábbi főtitkára – a szervezet fogja össze négy nem uniós tag állam kereskedelmi tevékenységét, amely az uniós egységes piacon is megjelenhet.
Bizonytalan biztosjelöltség
Szlovénia biztosjelöltje eredetileg Tomaz Vesel volt, de Ursula von der Leyen a tagállami biztosjelöltek listáját megkapva jelezte: a női kvóta miatt
személycseréket vár több helyen, több női biztost szeretne a megalakuló új Európai Bizottságban.
Ekként szeptemberben ő lett hazája biztosjelöltje, a háttértárgyalások eredményeként Várhelyi Olivér eddigi posztját, és a magyar kormány által továbbra is favorizált, de végül elvesztett „tárcát”, a bővítési portfóliót kapta meg.
Ha az Európai Parlament a meghallgatások után megszavazza a jelöltségét, Marta Kos lesz az a brüsszeli tisztségviselő, aki Ukrajna és Moldova (és mások) uniós csatlakozási folyamatát, és várhatóan belépését felügyeli majd
a következő években…..”