Miskolc. Vajon lesz-e a DAM helyén egy újabb környezetszennyező üzem, mondjuk egy akkumulátorgyár?

2 Responses

1. Kérdezzétek Szopkó Tibort, ő az, aki mostanában mindent tud és egy lépéssel a kormánypárt előtt jár.

   2

   1

   Válasz

   1. Ja.
      ” Egy olyan piacról beszélünk, ami szűk húsz áven belül majdnem tízszeresére nőhet, miközben ennek segítségével az unió teljes üvegházhatású gázkibocsátásának az ötöde is megszűnhetne.

      Az alábbiakban összeszedtük az öt legnagyobb európai gyárat az IPCEI gyűjtése alapján, és hogy ezekhez képest a debreceni CATL-gyár hol helyezkedik el méretben, stratégiában és perspektívákban.

      1. Berlin, Németország

      Tesla Gigafactory
      Kapacitás (gigawattóra, GWh): 200
      Teremtett munkahelyek száma: 2000 állás
      Költség: 5 milliárd euró
      2022. március 22-én nyílt meg a Tesla első európai gyára a Berlin melletti Grünheidében. Itt gyártják a Model Y mellett a Tesla újgenerációs, 80×60 milliméteres celláit, ami a jelenleginél akár 16 százalékkal nagyobb hatótávolságot eredményezhet. A termelési kapacitás egészen 200 gigawattórára bővíthető, de már a kezdeti kapacitás is több mint egymillió Model Y gyártására elég, ami a második legnagyobb akkugyár kapacitásának is a kétszerese.

      2. Wrocław, Lengyelország

      LG Energy Solutions
      Kapacitás: 65 GWh
      Munkahely: 1800 állás
      Költség: 2,8 milliárd euró
      A nyugat-lengyelországi telephelyen készülő akkumulátorokat többek között az Audi, a BMW, a Daimler, a Jaguar, a Porsche, a Renault, a Stellantis, a Volkswagen és a Volvo is használja. Ez az egy szem telephely évente százezer elektromos jármű számára elegendő mennyiségű akkumulátort képes biztosítani. A gyárban nemcsak akkumulátorokat, hanem alkatrészeket is gyártanak, a szeparátorok, vezetékek és elektrolitok előállítása is itt zajlik.

      3. Skellefteå, Svédország

      Kapacitás: 60 GWh
      Munkahely: 3 000 állás
      Költség: 4 milliárd euró
      A Northvolt gyára volt az első Európában, ami teljes egészében házon belül fejleszti, gyártja és szereli össze az akkumulátorgyártáshoz szükséges cellákat. Eddig több mint 50 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket olyan autógyártókkal, mint a BMW, a Volkswagen csoport, a Volvo és a Polestar. A svéd Northvolt nemrég egy másik gyártóüzemet is indított Göteborgban a Volvó együttműködésével.

      4. Göd

      Kapacitás: 40 GWh
      Munkahely: 4 300
      Költség: 1,2 milliárd euró
      Magyarország bekapcsolása a projektbe a gödi Samsung-gyárral kezdődött. 2017 óta folyamatosan növekszik. Már 2019-ben és 2021-ben is volt bővítési és plusz finanszírozási köre,

      legutóbb pedig két napja jött jóváhagyás az Európai Bizottságtól 89,6 millió eurós állami bővítési támogatásról.

      5. Mo i Rana, Norvégia

      Maximum GWh-kapacitás: 43
      Munkahely: 1500 állás
      Költség: 4,3 milliárd euró
      Az egyelőre építkezési fázisban álló Mo i Rana-i gyár a Giga Arctic nevű projekt első üteme, 2024 első felében indulhat meg a termelés.

      Európai akkumulátorgyárak 2022-ben.
      Kevés olyan ipari ágazat létezik, amiben Magyarország az élen jár, az akkumulátorgyártás azonban ilyen. Németország 500 gigawattórányi összkapacitásától még messze tartunk, de Lengyelország és Magyarország között nagy verseny dúl az európai dobogó második helyéért. A gigafactory kifejezést a nagy akkuüzemekre a Tesla vezette be, de mára széles körben használják azokra az egységekre, ahol legalább 15 gigawattórányi éves termelés valósulhat meg.

      A debreceni gyárat 100 gigawattóra éves termelési kapacitásra tervezik, ezzel a magyarországi CATL Európa második legnagyobb gigagyára lehet.

      Magyarország ezzel majdhogynem megduplázná jelenlegi kapacitásait, Németországot leszámítva Európában mindenkit leelőzne akkumulátorgyártásban. Ha hozzávessszük ehhez a gödi, komáromi, valamint a tervezett iváncsai gyár kapacitásait is (40, 17 és 30 GWh), plusz a tervezett bővítéseket, 2027-re 150-200 gigawattórás összteljesítményre lesznek képesek a hazai üzemek. Ipari és gazdasági teljesítményben valóban hatalmas lenne, ha ez éppen nálunk valósulhatna meg – csak persze nem mindegy, hogyan és milyen körülmények között.

      Keleti nyitás
      Magyarországnak azzal sikerült viszonylag korán felzárkóznia az akkumulátorgyártás élvonalába, hogy nem várta meg, míg az EU ráncba szedi kapacitásait, a bejelentett óriási beruházások pedig beérnek. Helyette a világelső ázsiai cégeknek adtunk helyet, az új ökoszisztémában egyelőre nem is látszik a magyar tulajdonú beszállítók helye.

      A távol-keleti gyártók és a magyar vállalatok együttműködését a Magyar Akkumulátor Szövetség is igyekszik ösztönözni, egyelőre kevés sikerrel. Vannak a piacnak nagyobb magyar szereplői is, a Forbes Magyar 100 listáján rendre szereplő, a mai napig családi kézben lévő Jász-Plasztik a legnagyobb magyar játékos a szektorban (ők nem csak akkumulátor-gyártással foglalkoznak).

      Az akkugyártás részfeladataira azonban rendre ázsiai cégek nyitnak új üzemeket. Legutóbb a Nice LMS jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszterrel együtt, hogy a koreai vállalat zöldmezős beruházás keretében, állami támogatással épít fel alumíniumprés-üzemet Vácon.

      Ne legyenek illúzióink
      Nehéz pontosabban megfogalmazni az akkumulátorverseny hazánknak is érdekes és fontos tanulságát, mint ahogy azt Faluvégi Balázs befektetési és ESG szakértő tette korábbi vendégcikkében a Forbes.hu-n.

      „Tragédia, vagy legjobb esetben is hatalmas elszalasztott lehetőség lesz, ha ezeket a cégeket nem tudjuk áttéríteni az etikus és a környezetterhelést minimalizáló, transzparens működésre.

      A méltánytalanul sarokba szorított tiltakozók azzal teszik a legtöbbet a saját érdekeikért, ha nem a magyar hatóságokat próbálják meg jobb belátásra bírni. Ne legyenek kétségeink, a tervezett akkumulátorgyárak meg fognak épülni, illetve ki fognak bővülni, a karbonmentes világot szinte minden áron meg fogja valósítani a világ, és ha talán lesz is némi szigorodás a szabályozás kapcsán, gyökeres változásra nem igazán számíthatunk.”

      Válasz