A két legnagyobb cementgyártó közül a Holcim Magyarország 2024-ben több mint 9 milliárd, 2021 óta több mint 19 milliárd forintot fizetett be csak kiegészítő bányajáradékként, így 5,6 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet. A vállalat utoljára 2020-ban volt nyereséges.

A Duna-Dráva Cement a pénzügyi beszámolójában nem különíti el a járadék mértékét, annyi tudható, hogy összesen 25,6 milliárd forint adót fizettek be 2024-ben, az előző évinél közel 1,5 milliárddal többet.

„A Holcim Magyarország üdvözli az Európai Unió Bírósága ítéletét, a döntést fontos és iránymutató kezdőlépésnek tekinti a hazai építőipari szektor versenyképességének helyreállítása érdekében”

– írta a Holcim a HVG megkeresésére, hozzátéve, hogy az ellátásbiztonságot a piaci verseny és a kiszámítható jogi környezet tudja a leginkább garantálni. A cég szerint a különadók jelentős versenyhátrányt okoztak a hazai munkaerőt foglalkoztató és a magyar kisvállalati szektornak megbízást adó gyártóknak az importőrökkel szemben.

Abból kiindulva, hogy a magyar kormány közel 2 éve fizeti a napi 1 millió eurós büntetést, mert nem tart be egy menekültügyben hozott európai bírósági ítéletet, nem valószínű, hogy a mostani döntés nyomán gyorsan megszünteti a kiegészítő bányajáradékot.

Pedig akár úgy is meg lehetne felelni az uniós jognak, hogy az évi több tízmilliárd forintra rúgó különadó fennmaradjon.

A bányatörvény ugyanis felhatalmazza a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökét, hogy évi 5 százaléknál magasabb áremelkedés esetén ő vezessen be – azonos nevű, de nem ugyanolyan logikájú – kiegészítő bányajáradékot.

Ez abban különbözik az eddigitől, hogy itt az a kérdés: az intézkedést megelőző második évben elérte-e a vállalat a 3 milliárd forintos árbevételi küszöböt. Ezáltal a sarc alanyai folyamatosan változhatnak, míg a mai megoldás mindig ugyanazokat vállalkozásokat bünteti, függetlenül attól, hogy miként alakul az árbevételük. Az EB a bányatörvény e passzusát is támadta a bíróságon, de ebben az ügyben nem járt sikerrel.

A cement- és kavicsipari vállalatokon kívül a tégla- és csempegyártók is elkezdhetik fogalmazni a kártérítési kereseteket.

Az osztrák kézben lévő Zalakerámia 2025-ben teljesen megszüntette a magyarországi gyártást: a modern romhányi gyárát 2024 végén Kolozsvárra költöztette, míg a tófeji üzemben tavaly augusztusban állt le a termelés. Az anyacég Lasselsberger a kifejezetten az építőanyag-gyártókat sújtó különadókkal magyarázta, hogy kénytelen felhagyni a veszteségessé vált működéssel.